Leszavazták a bizottsági ülésen az ellenzéki pártok által a Független Közmédia Testületbe delegált jelölteket

Szerdán reggel 9-kor kezdték meg a Független Közmédia Testületbe pártok által delegált jelöltek meghallgatását az Országgyűlés művelődési bizottságának ülésén.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló, június végén elfogadott törvény alapján létrejövő Független Közmédia Testületbe három tagot a kormánypártok, hármat az ellenzék, további hármat pedig médiaszakmai szervezetek jelölhetnek. A médiaszakmai szervezetek Bayer Juditot, Sükösd Miklóst és Kollár Árpádot jelölték a Független Közmédia Testületbe - kedden hallgatták volna meg őket, az ülést azonban elnapolták, méghozzá elég furcsa körülmények között.

Ahogy azt korábban megírtuk, a Fidesz Siklósi Beatrixot jelölte, aki ellen korábban a történelmi egyházak vezetői tiltakoztak antiszemita megjegyzései miatt. A Mi Hazánk Moys Zoltánt jelölte, aki alapítója a kormányzati milliókból működő, a kormány holdudvarának szélsőjobboldali szereplői által létrehozott Védett Társadalom Alapítványnak, emellett az állami támogatással megtolt Kitörés-emléktúra szervezője is. Moysot korábban állami lovagkereszttel is kitüntették, és ő Lezsák Sándor egykori fideszes parlamenti alelnök veje. A KDNP Martí Zoltánt jelölte.

Martí elmondta, hogy a vallás és nemzeti identitás határtalan számára, a család szerepének hangsúlyozása, illetve hogy a magzat védelme a fogantatástól a születésig fontos. A HVG beszámolója szerint 2014-ben „outsiderként” került a közmédiába, és 2026-ban igazgatóként távozott onnan. Visszautasítja, hogy a százmilliárdok propagandára mentek, mert a pénz nagy része nem a hírterületre ment, de látja, hogy voltak rosszul működő területek. Martí Zoltánt a bizottság 4 igen és 7 nem mellett nem jelölte az FKT-ba.

Moys Zoltán, a Mi Hazánk jelöltje azzal indított, hogy elmondta, kaukázusi hegymászásból érkezett, emiatt sebek vannak az arcán. Fontosnak érezte közölni, hogy soha nem volt párttag, pártok felett álló nemzeti egységet, összefogást képviselte, amennyiben bizalmat kap, akkor a testületben is pártok felett álló, a nemzeti identitás erősítését szeretné képviselni.

Korábban felkérték az M5 csatornaigazgatójának, de elutasította, mert nem látta garantáltnak, hogy szabad kezet kap. Neki ítélték a Balázs Béla-díjat is, amit elutasított, mert szégyennek tartja, hogy 2026-ban még mindig Balázs Béláról van díj elnevezve. Fontosnak tartja, hogy a globális médiakörnyezetben úgy tudják elhelyezni a közmédiát, ami ellent tarthat a globális tartalomgyártásnak, és iránytű lehet a nézőknek. Moys jelölését a testületbe a bizottság 4 igen és 7 nem mellett elutasította.

Siklósi Beatrix, a Fidesz jelöltje a HVG beszámolója szerint azzal kezdte, hogy 40 év szakmai múlt van mögötte, talán ez elfogadhatóvá teszi a bizottság felé a személyét. Úgy gondolja, jogtalanul távolították el a közmédiából, a strasbourgi emberi jogi bíróságtól is van papírja, hogy őt Baló György ellehetetlenítette. Ezt követően került az Echo TV-be, majd filmeket forgatott.

Megkérdezték az antiszemita, rasszista kijelentéseiről, amire azzal reagált, mutassanak neki bármit az anyagaiból, ami bizonyítja, hogy ő antiszemita. Maximálisan visszautasítja az antiszemita vádat, a lelkiismerete tiszta.

Siklósi azt mondta, a Kossuth Rádió vezetőjeként sem tudott beleszólni a hírterület működésébe, de soha nem kapott telefont egyik párttól sem. Azon a területen, amit ő képviselt, független volt – gazdaságilag és politikailag is, „de a hallgatóktól nem lehet függetlennek lenni”. Ahogy Martí és Moys esetében, úgy itt is a bizottság 4 igen és 7 nem szavazat mellett nem jelölte Siklósi Beatrixot az FKT tagjává.

A Művelődési Bizottságnak 11 tagja van, ebből 3 fideszes (az elnök Szentkirályi Alexandra), és egy mi hazánkos (Szabadi István) – ez a 4 fő elég ahhoz, hogy minden ellenzéki jelölt megkapja a 4 szavazatot, és ezáltal akár újrajelölhető is legyen. Ugyanis az új médiatörvényben foglaltak szerint (85. paragrafus, 9. pont) „a meg nem választott jelölt helyére nyolc napon belül új jelöltet kell állítani, és az új választást újabb nyolc napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább egyharmadát”. Márpedig mindhárom meghallgatott jelölt esetében is megvolt 11 főből 4 szavazata, tehát jogosultak az újrajelölésre.

Szentkirályi Alexandra, a bizottság elnöke összegzésként azt mondta: a szerdai ülés végére 9 tagot kellett volna jelölni az FKT-ba, ebből a szakmai jelöltek meghallgatása elmaradt, az ellenzéki pártok jelöltjeit mind elutasították, a kormánypárt pedig nem jelölt határidőre.

„Ha az lesz a gyakorlat kormánypárt részéről, hogy egy paritásos testület esetén, amiben 3 kormánypárti, 3 ellenzéki, és 3 szakmai jelölt van, az ellenzék nem olyan jelölteket hoz, ami a Tiszának megfelel, akkor a Tisza ezzel felrúgja a több évtizedes szokásjogot” – fogalmazott.

A médiatörvény 86. paragrafusa szerint 6 fővel is létezhet a testület: „Nem akadálya a Testület megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet, vagy ha nem minden jelölt kapja meg a szükséges többséget. Ebben az esetben a Testület megalakul, amennyiben az országgyűlési képviselőcsoportok és a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagok legalább kétharmadát megválasztják.”