Donald Trump: Az Egyesült Államok a felügyelete alá vonja a Hormuzi-szorost, és pénzt kér az őrizetért

Az Egyesült Államok a felügyelete alá vonja a Hormuzi-szorost, és saját maga fogja fenntartani annak biztonságát – jelentette be Donald Trump hétfőn. Az amerikai elnök ezt a Fox Newsnak nyilatkozta telefonon, azt hangoztatva, hogy az Egyesült Államok lesz a vízi útvonal őre, és ezért ellentételezést kér majd. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok már eddig is nagy összeget áldozott a hajózási folyosó védelmére, és senki sem várhatja el, hogy ingyen tegye azt.

Az elnök később saját közösségi csatornáján, a Truth Socialön egy posztban azt is bejelentette, hogy az amerikai haderő ismét blokád alá vonja az iráni kikötőket. „Az Egyesült Államok visszaállítja az iráni kikötők blokádját”, írta Trump. A zárlat értelmében az iráni illetőségű, illetve iráni kikötőbe tartó és onnan elinduló hajókat megállítják.

A Hormuzi-szorosról ebben a posztban is ír, ebből kiderül, hogy Trump tervei szerint az Egyesült Államok 20 százalékos sarcot szedne a Hormuzi-szoros „őrizetéért”, de pusztán méltányosságból: „Az Egyesült Államokat ettől a ponttól kezdve a „HORMUZI-SZOROS ŐRE” néven fogják ismerni, és mint ilyennek, a MÉLTÁNYOSSÁG kedvéért, minden szállított rakomány értékének 20 százalékát megfizetik olyan költségként, ami a világ e nagyon ingatag része biztonságának és védelmének biztosításához szükséges.”

Donald Trump megismételte, hogy Iránnal az elmúlt hétvégén megállapodás született, de azt a térség államai elleni újabb támadással szinte azonnal felrúgta.

Előzőleg az Irán által a Hormuzi-szoros felügyeletére és üzemeltetésére létrehozott hatóság, a Persian Gulf Strait Authority azt közölte: „az Egyesült Államok legutóbbi ellenséges magatartása miatt a Hormuzi-szoros jelenleg nem megközelíthető”. Az irániak szerint csak a jóváhagyásukkal kelhet át bármely hajó a szoroson. Amerikai közlés szerint ugyanakkor a hajózási útvonal továbbra is szabadon járható.

Az amerikai haderő központi parancsnoksága, a Centcom vasárnap éjszaka bejelentette, hogy az este Irán ellen indított újabb válaszcsapás lezárult. Iráni légvédelmi rendszereket, part menti radarállomásokat, drón- és rakétaállásokat, valamint kisebb hajókat támadtak repülőgépekről, hadihajókról, első alkalommal tengeri drónokat is bevetve. Az amerikai erők a múlt héten összesen négy hullámban támadtak iráni katonai célpontokat, minden alkalommal válaszul Irán által indított drón- és rakétatámadásokra, írja az MTI.

Nehéz lenne őszintén azt állítani, hogy az amerikai elnök szavai megnyugtatták volna a befektetőket. Az olaj világpiacán leginkább jelentős Brent olajtípus hordónkénti ára a cikk írásakor 77,8 dolláron van, és bár ez kissé elmarad a napi csúcstól, még mindig több mint 3 százalékkal magasabb, mint az előző záróár volt. A Portfólió összefoglalója szerint az elnök bejelentése a piacokat inkább arról győzte meg, hogy eszkalálódhat a konfliktus. Ennek a forint is kárvallottja lett, az euró ára, ami délelőtt még 356 forint körül volt, 358 forint közelébe drágult, míg a dollár ára 311,3 forintról 314 közelébe emelkedett.