A '70-es évek undergroundjába repített vissza a választások utáni egyik első DPK-gyűlés, amit Mediaworks-árvák szerveztek

Általános volt a tanácstalanság csütörtök este hat körül a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Ház lépcsőjén. A nagy melegre való tekintettel és az esemény tiszteletére fehér blúzba vagy ingbe öltözött idős férfiak és nők egymástól vártak iránymutatást arra nézve, jó helyen járnak-e, illetve lesz-e itt valami. Arról ugyanis, hogy pontosan mi fog történni, alig volt információjuk: ahogy én is, mindössze egy, zárt Facebook-csoportokban körbejáró kép alapján indultak útnak. Ezen a képen a „Közelgő polgári találkozó” felirat állt egy Magyarország-vaktérkép fölött, néhány településnévvel és dátummal.

• Itt lesz, legalábbis mi eljöttünk – vágta rá egy ötvenes nő, amikor a közéleti geocachingről kérdeztem a budakeszi Keszikult előtt.
• Nem tudom, ki lesz, mi lesz, hogy lesz – tette hozzá hasonló korú barátnője, aki már nem tűnt annyira magabiztosnak.
• Én is csak tőled tudok erről – bökött a szomszédjára. Már mindenre feliratkozom, egyébként erről miért nem tudtam?

A határozottabb, akiről később kiderült, hogy az innen 20-25 perces autóútra levő Solymárról érkezett, közben elmélázott: szerinte azért nem verték nagy dobra az eseményt, mert most olyan időket élünk, hogy a magukfajták inkább meghúzzák magukat.

Az „első fecskéket” a szocmodern épület bejáratánál a művelődési ház vezetője fogadta. Bár a gyűlésre 173-an regisztráltak, a szervezők sem gondolták, hogy ennyien eljönnek a találkozóra.

Első DPK a választások után

Valójában én sem hittem, hogy a Digitális Polgári Körök (DPK) nyár derekán, hőségriadók közepén – és főleg a digitális mozgósítással csúfos kudarcot valló választás után – ismét IRL-találkozók szervezésébe kezd.