Itt van, amire mindenki várt: Sulyok Tamás közzétette, milyen kérdésekkel fordult a Velencei Bizottsághoz

„Az államfői kezdeményezés kiemelt jelentőségére, valamint az azzal kapcsolatban tapasztalt fokozott közérdeklődésre tekintettel” közzétette a Sándor-palota, milyen kérdésekkel (és milyen érveléssel) fordult a Velencei Bizottsághoz a sosem látott mértékben aktivizálódó Sulyok Tamás - írja a Telex.

Magyar Péter látványosan és hangosan többször is lemondásra szólította fel az általa rendszeresen bábnak titulált Sulyokot, aki ezért a Velencei Bizottsághoz fordult, de azt titkolta, hogy milyen kérdésekkel, ez változott most meg.

A szabadon böngészhető 22 oldalas dokumentum szerint Sulyok többek között az alábbi kérdésekkel fordult a Velencei Bizottsághoz:

• Az európai és nemzetközi alkotmányos normák fényében megállapítható-e a köztársasági elnök politikai felelőssége egy olyan parlamentáris demokráciában, ahol az államfőt nem közvetlenül választják?
• Mit követelnek meg az alkotmányos normák egy olyan, nem közvetlenül választott köztársasági elnök hivatalból való eltávolításával kapcsolatban, aki a hatalmi ágak elválasztásának rendszerében alkotmányos ellensúlyi szerepet tölt be? Eltávolítható-e egy ilyen köztársasági elnök olyan okból, amely nem jár jogsértés megállapításával?
• Hogyan értékelendők a nemzetközi alkotmányos normák fényében a miniszterelnök azon kijelentései, amelyek szerint a köztársasági elnöknek le kell mondania vagy el kell távolítani hivatalából – részben azért, mert alkotmányos jogkörei gyakorlásával „lelassíthatja” az uniós források felszabadításához szükséges jogalkotást?
• Milyen hatása van a kormány szándékának az Alaptörvény, köztársasági elnök eltávolítására vonatkozó jövőbeli módosítására és annak a nemzetközi alkotmányjogi normákkal való összhangjára;
• Összhangban áll az alkotmányjogi normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amelynek egyértelmű célja a törvényesen és szabályszerűen megválasztott köztársasági elnök tisztségéből való eltávolítása?

Sulyok a levélben hivatkozott az azóta már benyújtott Alaptörvény-módosításra, azon belül is a személyre szabott jogalkotásra, a véleménynyilvánítás szabadságának megsértésére, és az Alkotmánybíróság megkerülésére. (Telex)