Belvárosi ingatlanok: a Stollár Béla út 22. alatti iroda esetében az 5 éves elidegenítési tilalmat nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba

Csütörtök reggel írtunk arról, hogy a belvárosi fideszes önkormányzat idén eladott két lakást (a Stollár Béla út 22. és a Kálvin tér 3. alatt), és a vevők máris sokszoros áron hirdették, pedig a vételi ajánlatban foglaltak szerint az ingatlanra 5 éves elidegenítési tilalmat vállaltak. Miután érdeklődtünk a tulajdonosoknál, a hirdetések eltűntek, és a tulajdonosok azt állították, nem is akarták hirdetni az ingatlanokat.

A cikk megjelenése előtt az ingatlanok gyors és sokszoros árú továbbértékesítése miatt az alábbi kérdéseket küldtük el Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármesternek:

1. Milyen értékbecslés alapján állapították meg az önkormányzati értékesítés során elfogadott vételárat?
2. Hány pályázó vett részt az értékesítési eljárásban?
3. Az önkormányzat és a pályázók rendelkeztek-e azokkal az információkkal (utcai fekvés, sarokelhelyezkedés stb.), amelyek később a hirdetésben már szerepeltek?
4. Bejegyzésre került-e ténylegesen az előterjesztésben említett 5 éves elidegenítési tilalom?
5. Ha igen, hogyan egyeztethető össze ezzel az ingatlan azonnali piaci meghirdetése?

Cikkünk megjelenése után néhány órával a belvárosi önkormányzat az alábbi választ küldte a kérdéseinkre:

„Mind a Stollár Béla utca 22., mind a Kálvin tér 3. szám alatti ingatlant nyílt pályázati eljárás keretében értékesítette az önkormányzat. Mindkét említett ingatlan felújítandó állapotú »iroda«, illetve »egyéb helyiség« besorolású ingatlan volt, tehát nem lakás.

A Kálvin tér 3. (nem 5.) szám alatti az alapterület 331 nm (nem 388 nm), a vételár pedig 236 M Ft volt.

Az ingatlanok forgalmi értékét minden esetben igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő ingatlan-értékbecslési szakértő állapítja meg, figyelembe véve a helyiségek adottságát, elhelyezkedését, műszaki állapotát. A szakvéleményben megállapított forgalmi érték a megajánlható minimum vételárként szerepelt a pályázati kiírásban.

A Kálvin téri ingatlan Befektetői tájékoztatóját kettő gazdasági szereplő, a Stollár Béla utcai ingatlan Befektetői tájékoztatóját egy gazdasági szereplő váltotta ki és mindkét pályázatra egy ajánlat érkezett.

A kiíró által kiadott Befektetői tájékoztató a pályázók rendelkezésére bocsátott valamennyi információt tartalmazta. A Fővárosi Önkormányzatnak, mint elővásárlásra jogosultnak minden, a vonatkozó jogszabályok által előírt és a felek között kialakult több évtizedes gyakorlatnak megfelelő információ rendelkezésére állt az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló döntés meghozatalához. A Fővárosi Önkormányzat azonos információk alapján a korábbi években is minden alkalommal meg tudta hozni a döntését az elővásárlási jog gyakorlásáról, akár élt vele, akár nem.

A befektetői tájékoztató tartalmazta azt a tényt is, hogy a nyertes pályázóval kötendő adásvételi szerződésben 5 éves elidegenítési tilalom kerül kikötésre. Ennek megfelelően a nyertes pályázók ajánlatukban kötelezettséget vállaltak az 5 éves elidegenítési tilalom alapítására. Bár a földhivatali eljárásban az elidegenítési tilalom bejegyzése iránti kérelem ugyanolyan szerződési formában és kérelemmel került benyújtásra, az ingatlan-nyilvántartásba csupán a Kálvin téri ingatlan esetén került bejegyzésre. A szerződéses kötelem azonban mindkét érintett ingatlan esetén fennáll.”

A két ingatlan hirdetése azért is volt érdekes, mert az V. kerületet húsz éve vezeti a Fidesz, az első nyolc évben Rogán Antal, azóta Szentgyörgyvölgyi, és a Rogán-korszakban derült ki, hogy Fidesz-közeli politikusok, rokonok, barátok, üzlettársak hihetetlenül olcsón juthattak önkormányzati ingatlanokhoz, de a hatóságok mindent jogszerűnek találtak. Ez az ingatlanértékesítési gyakorlat Rogán feljebb lépésével sem szűnt meg.