Indokolatlanul széles mozgástere lenne a vagyonvisszaszerzési hivatalnak a Helsinki Bizottság szerint

Az elbitorolt közvagyon visszaszerzése legitim cél, de a jogalkotó adós maradt a hatósági eljárások jogállami garanciáival, véli a Magyar Helsinki Bizottság, amely már elküldte véleményét a kormánynak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat tervezetéről.

A tervezetnek jelenlegi formájában azonban több hiányossága is van a bizottság szerint. A legfontosabb, hogy a kormány szándéka szerint a hivatalt kivonná a bírói felülvizsgálat alól. Hasonlóan elfogadhatatlan ez a megoldás, mint amit a rossz emlékű Szuverenitásvédelmi Hivatalnál alkalmazott a Fidesz. A Magyar-kormány tervezete rögzíti, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak. Ez azonban nincs így. Merthogy a hivatal vizsgálata során olyan, az érintettek jogait és jogos érdekeit jelentősen érintő intézkedések alkalmazására kerülhet sor, amelyek nagyon is indokolttá teszik a független bírói kontroll biztosítását.

Már csak azért is fontos lenne biztosítani a bírói felülvizsgálat lehetőségét, mert a hivatal szokatlanul széles jogosítványokkal rendelkezne. „Bármely közvagyon-felhasználást vagy közvagyonnal való gazdálkodást” vizsgálhatna, és összeghatár megjelölése nélkül állami felügyelet vonhatna magáncégeket, amennyiben „megalapozottan fennáll a veszélye a közvagyon további sérelmének”.

Ezért a Magyar Helsinki Bizottság javasolja, hogy a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslat adja meg pontosan, kik is tartoznak a közvagyonvédelmi vizsgálattal érintett körbe, valamint a jelenleginél precízebben határozzák meg az állami felügyelet alá vonás feltételeit. De ha ezeket a civil javaslatokat el is fogadja a kormány, akkor sem mellőzhető a közvagyonvédelmi vizsgálat teljes körű közigazgatási bírósági vizsgálatának biztosítása.

A vagyonvisszaszerzési hivatal számos alapjogot potenciálisan érintő vizsgálati és beavatkozási jogosítvánnyal rendelkezik, indokolt tehát olyan belső mechanizmus kialakítása is, amely az emberi jogi szempontok folyamatos érvényesülését biztosítja. A Magyar Helsinki Bizottság ezért javasolja, hogy nevezzenek ki egy önálló emberi jogi felelőst a hivatalon belül. Az alapvető jogok biztosa pedig az NVVH vádképviseleti tevékenységén kívül minden másban vizsgálhassa a hivatal tevékenységét.