Elszámolási biztos veszi leltárba a kekvák vagyonát

A Tisza-kormány kedden ismertette azt a menetrendet, ami alapján felszámolják a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amikbe az elmúlt években 3000 milliárd forintnyi közvagyon szerveztek ki Orbán Viktor kormányai 2021 óta.

A nemrég megszavazott alkotmánymódosítás alapján közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok államtól kapott vagyona visszakerül az államhoz. Valamint a képviselők előtt van egy másik javaslat is, ami augusztus 31-ig megszüntetne tizenöt, közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványt, ugyanakkor a nem állami alapítónak lehetősége van tovább működtetni őket. Hétfő este megjelent az a kormányhatározat, ami kijelölte, hogy ebből a 15-ből mostantól melyik miniszter melyik kekva alapítói jogait gyakorolhatja az állam nevében. Ez alapján például Ruff Bálint felel mostantól az MCC-ért.

A Miniszterelnökség keddi közleménye szerint „az átalakításra azért volt szükség, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sokszor politikai motivációjú vagy jellegű tevékenységet végeztek”. Eközben a kekvák döntéshozói testületeit pedig átszőtte a politika, és eközben „ez a jelentős közvagyon kikerült az állami felügyelet alól, az érintett intézmények működése pedig bizonytalan, gazdaságtalan és szakmaiatlan lett”.

A kormány július 14-éig meghatározza az adott alapítvány megszűnésének napját, az alapítvány által ellátott közfeladatok és egyéb feladatok további sorsát, valamint azt is, hogy az állam milyen nem kötelező közfeladatokat kíván a továbbiakban is ellátni. Egyben kijelölik azt a központi költségvetési szervet is, amelyik átveszi az egyes feladatokat, illetve gyakorolja a tulajdonosi jogokat az állami tulajdonba kerülő gazdasági társasági részesedések felett.

Egyben kijelölik az elszámolási biztost is, aki felügyeli az alapítvány lezárásának pénzügyi és vagyoni részét. Szerepe a végelszámolóéhoz lesz hasonlítható, ezért át kell látnia az alapítvány működését és vagyoni helyzetét, gondoskodnia kell az elszámolásról, és védenie kell az államhoz visszakerülő vagyont. A Miniszterelnökség azt ígéri, hogy a törvény ehhez erős jogosítványokat biztosít számára.

Az érintett alapítványokat július 14-éig felszólítják arra, hogy készítsenek jelentést a vagyoni helyzetükről, és azt július 15-éig küldjék meg a minisztériumnak és az elszámolási biztosnak. Ez a jelentés adja az egyik alapját annak, hogy az állam pontos képet kapjon az alapítványok vagyonáról, kötelezettségeiről és folyamatban lévő ügyeiről.

Egyetemi alapítványok

Külön szabályok vonatkoznak majd azokra az alapítványokra, amiknek az államon kívül más alapítójuk is volt. Ezekben az esetekben a nem állami alapítók dönthetnek úgy, hogy tovább működtetik az alapítványt. Ilyenkor az állami és a nem állami alapítók között megosztják a vagyont. A nem állami alapítóknak 2026. július 18-áig kell nyilatkozniuk arról, hogy az alapítványt közérdekű vagyonkezelőként vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti alapítványként akarják-e működtetni.

Az egyetemeket fenntartó alapítványoknál hosszabb lesz az átmenet, ezek csak 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg, de az átalakulásuk már most megkezdődik. Életbe léptek azok az összeférhetetlenségi, átláthatósági és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok, amiknek az a célja, hogy megerősítsék az egyetemi alapítványok működésének ellenőrizhetőségét. A kormány azt ígéri, hogy a több mint négy éve kinevezett tisztségviselők helyére nyilvános pályázat útján kerülhetnek új tagok.

A változások egyik legfontosabb eleme, hogy az egyetemek szenátusaitól és vezetőitől korábban elvont, a kuratóriumokhoz telepített döntési hatáskörök visszakerülnek az egyetemekhez.

A kormány szerint ez megerősíti az intézményi autonómiát, az akadémiai szabadságot és az egyetemi közösségek szerepét a döntéshozatalban.

A kormány tervei szerint az egyéves átmeneti időszakban a felsőoktatási intézmények működése zavartalan marad, miközben széles körű egyeztetések indulnak az egyetemek vezetőivel, a hallgatói szervezetekkel, a szakszervezetekkel
és a felsőoktatás szakmai szereplőivel.