Magyar Péter: Fellázadt a deep state

Brüsszeli sajtótájékoztatóján pénteken Magyar Péter ismét lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, miután hét alkotmánybíró kizáratta magát az ügyből, hogy ne tárgyalhassa Sulyok beadványát a testület. Sulyok múlt héten az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az állásfoglalásukat kérje a NER alatt kinevezett közjogi méltóságok eltávolításáról, noha ilyen javaslat egyelőre még nem született.

Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalta volna az ügyet, azonban az alkotmánybírók többsége amellett érvelt, hogy a beadványt nem lehet érdemben tárgyalni, volt, aki szerint napirendre sem lehet venni. Ezután Polt Péter alkotmánybírósági elnök levette az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről, Sulyok pedig tudomásul vette a fejleményeket.

A miniszterelnök Brüsszelben arról beszélt, hogy a köztársasági elnök közjogi válsághelyzetet alakított ki. „Bemutatta felcsúti módon, hogyan kell öngólt lőni: beállni a kör közepére, teli rüszttel kezdőrúgásból a felső ficakba belőni a saját kapujába” – írta le a helyzetet Magyar Péter. A miniszterelnök szerint Sulyok Tamásnak „egy olyan beadványt sikerült az Alkotmánybíróság egykori elnökeként elkövetnie, amiből kiderült, hogy teljesen alkalmatlan volt az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is korábban, hiszen egy nem létező jogszabályról kérdezett előre. Ráadásul egy esetleges Alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze nincs az Alkotmánybíróságnak.” Magyar azt mondta, hamarosan benyújtják a közjogi kinevezettek leváltásához szükséges jogszabályokat. Későbbi közleményében hozzátette, Polt Péternek is távoznia kell az Alkotmánybíróság éléről.

Az alkotmánybírók ellenállását úgy értékelte, hogy „fellázadt a deep state, Orbán Viktor bábjai is fellázadtak”. Hozzátette: „Én azt gondolom, hogy itt a vége a történetnek. Ha eddig nem lett volna közjogi válság, ha eddig nem kellett volna lemondania Sulyok Tamásnak, akkor ma szerintem ő is érzi, hogy haladéktalanul távoznia kell”. Szerinte ez olyan pofon, amit még nem kapott köztársasági elnök, még Schmitt Pál se.

A közjogi tiszségviselők elmozdításáról a Magyar Helsinki Bizottság a héten megjelent háttéranyagában arról írt, hogy elmozdításuk egyrészt azért indokolt, mert hozzájárultak a jogállam eróziójához, ami miatt megrendült bennük a közbizalom, és függetlenségük megkérdőjelezhető. Másrészt azért, mert tartani lehet attól, hogy hatásköreiket kihasználva akadályozni fogják a jogállami helyreállítást.

Ugyanakkor a kormánynak figyelembe kell vennie a jogállami helyreállítás alapvető követelményeit. A legitim eljárás garanciája, hogy a folyamatban a politikai döntéshozók mellett egyéb szereplők is részt vegyenek, köztük a jogászszakma képviselői, a civil szervezetek, az emberi jogi intézmények és a szélesebb nyilvánosság.