Hétvégente ezrek táncolnak a rakparton, ahol Orbán egy grillen szörnyülködött

• Egyre nagyobb a buli a rakparton.
• Már nem az a kérdés, hogy kiszorítják-e az autókat, hanem az, hogy hogyan, és hogy kik érkeznek a helyükre.
• Egyesek bulinegyedesedéstől félnek, de a BKK szakemberei szerint ez most a kísérletezés ideje, és más lesz az eloszlás, ha végleg átalakul a rakpart.
• Ez a BKK tervei szerint 2029-re meg is történhet.

„A kurva anyját, de tényleg!” – mondta a taxisofőr, majd a belváros kisebb útjain kanyarogva elmondott egy olyan monológot, amit változtatás nélkül le lehetett volna közölni a megboldogult Metropol budapesti közlekedés borzalmait taglaló rovatában.

Az illető, akinek az anyját a sofőröm május 1-jének első óráiban emlegette, Karácsony Gergely főpolgármester volt, a további mondatai pedig a pesti alsó rakpart lezárásának borzalmas következményeire vonatkoztak. Mint például, hogy kénytelen a Dürer Kertben széttáncolt seggemet a rakpart helyett a belvároson keresztül szállítani a Jászai Mari térig.

Válaszképp csak hümmögtem, hogy ja, hát végül is én is utálok a Duna–parton sétálgatni, sörözni, ismerkedni, barátokkal beszélgetni a naplementében, görkorisok és növények között, padokon ücsörögve.

Felszívja a város a forgalmat

Tulajdonképpen bele se gondoltam, hogy van még ember a városban, akinek baja lehet az autómentes rakparttal. Végig ott lebegett a lelki szemeim előtt a fővárosi önkormányzat trendire grafikázott, 2020-as Medián-felmérése, amin igencsak szerény volt a lezárást elutasítók aránya – meg maga a tény, hogy az átalakítást programba író Karácsony Gergely már a második ciklusát tölti Budapest élén.

A 444 kérdésére Balogh Samu, a BKK várostervező szakértője, Karácsony Gergely korábbi kabinetfőnöke arról beszélt, hogy az olyan belvárosi közlekedési folyosók közül, mint a Hungária gyűrű, vagy a budai alsó rakpart, a pesti alsó rakparton a legalacsonyabb az átmenő forgalom aránya. Sokkal jellemzőbb, hogy a belvárost célzók használják – leginkább a Lipótváros körüli igazgatási, kereskedelmi és irodaközpontok elérésére.

Ezeket szerinte már most jól kiváltja a tömegközlekedés, ráadásul a BKK méréseire hivatkozva Rab Judit közterületfejlesztési vezető arról beszélt, nincs ma azon a szakaszon akkora forgalom, „amit a pesti alternatívák ne tudnának felszívni”.

A BKK koncepciója az, hogy a külső kerületek közötti forgalom (az olyan kivételeket leszámítva, mint a budai alsó rakpart) ne keresse a belvárost, csak az olyan, ami konkrétan oda irányul. Ezért terveznek átterelés helyett forgalomcsökkentéssel, amit több kerületi önkormányzat is alkalmaz. Rab szerint a lezárt rakpartról a forgalom nem is tud átterelődni a belvárosba, mert ott olyan forgalmi rend van, ami ezt akadályozza – „itt jön be a körutak szerepe” –, de a BKK mérései szerint itt sem szoktak fennakadást okozni a lezárások.

Ettől még az autósok visszajelzéseit is beépítették a forgalmi rend kialakításakor, amikor ugyan hétköznapokon is használhatóvá tették a rakpartot, de csak este fél 7-től kezdték meg a lezárást. Ebből egyébként kisebb feszültség keletkezett a klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság múlt havi ülésén, mivel a Főváros korábban már megegyezett az ötórási nyitásról, majd az utolsó napokban változtatta ezt fél 7-re, miközben minden rakparti szereplő a délutáni időponttal számolt. Vasárnap egyébként egész nap nyitott a rakpart.

A rakpart jövőjéről szóló fővárosi egyeztetéseken még az autósok és a taxisok is meg tudtak egyezni, 2022-ben volt 16 civil szervezettel közösen aláírt megállapodás, és ugyan érkezett azóta panaszkodás a Magyar Autóklub részéről – mondván, 2024-ben kihagyták őket az egyeztetésből –, de már az autósüldözéssel riogató Fidesz is támogatja az autómentesítést.

Egy hely, amit megjegyzünk

„Egy idő után már nem arról beszéltünk, hogy lesz vagy nem lesz, hanem hogy milyen legyen. Akkor az autósok már sokkal konstruktívabbak voltak, mert érezték, hogy nem az van, hogy le akarunk nyomni valamit a torkukon, hanem hogy mi be akarjuk őket vonni abba, hogy hogyan alakítsuk ki” – a témában először a Város és Folyó Egyesület (Valyo) elnökével, Tömör Miklóssal és projektmenedzserével, Fazekas Samuval beszélgettünk. A városban többen is maguknak vindikálták az autómentes rakpart projektjének ötletét, a Valyo azonban megkerülhetetlen, ha a helyszín kialakulásáról van szó.