
Az amerikai hadsereg közlése szerint „önvédelmi” csapásokat hajtott végre Irán ellen, miután Teherán rakétákat és drónokat indított hajók, valamint Öböl menti országok felé – írja a BBC. Az amerikai Középső Parancsnokság, a CENTCOM szerint a Hormuzi-szorosban fekvő Qeshm szigetét ért támadás egy iráni katonai földi irányítóállomást célzott.
Irán azt állította, hogy megtorlásul amerikai támaszpontokat és helikoptereket támadott egy „térségbeli országban”. A CENTCOM szerint Irán két rakétát lőtt ki Kuvait, hármat pedig Bahrein felé, de ezek vagy útközben megsemmisültek, vagy az amerikai és bahreini légvédelem elfogta őket. Irán korábban többször is támadott célpontokat Bahreinben és Kuvaitban, ahol amerikai katonai támaszpontok találhatók.
Az amerikai hadsereg három iráni támadó drónt is lelőtt, amiket szerintük „a térség vizein jogszerűen közlekedő polgári tengerészek” felé indítottak. Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) közölte, hogy „a Hormuzi-szoros biztonságának megzavarásáért az agresszív amerikai hadsereg súlyos árat fog fizetni”.
Az Egyesült Államok korábban tengeri blokádot vezetett be a Hormuzi-szorosban. A Centcom szerint az amerikai erők csapást mértek egy Irán felé tartó, botswanai zászló alatt közlekedő üres olajszállító tartályhajóra is, miután a legénység többszöri felszólításra sem engedelmeskedett. A blokád kezdete óta hat kereskedelmi hajót tettek működésképtelenné, további 122-t pedig más útvonalra tereltek.
Az eszkaláció azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök a héten azt üzente bírálóinak, hogy „dőljenek hátra és lazítsanak”, mondván, Irán „valóban megállapodást akar kötni, és ez jó megállapodás lesz az Egyesült Államoknak”. Amerikai sajtóértesülések szerint Donald Trump módosításokat kért egy lehetséges békemegállapodás feltételeiben, többek között a Hormuzi-szoros, az iráni dúsított urán eltávolítása és az atomprogramról szóló tárgyalások újraindítása ügyében.
Irán tagadta, hogy ezek a kérdések napirenden lettek volna, és azzal vádolta Washingtont, hogy folyamatosan változtatja az álláspontját, illetve újabb és egymásnak ellentmondó követeléseket fogalmaz meg.
Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter a háború kezdete óta először jelent meg a kongresszus előtt. „A háború véget ért” – mondta egy feszült szóváltásban egy szenátornak, miközben a bizottság tagjai az USA konfliktuslezárási stratégiáját firtatták. A meghallgatáson azt is mondta, az Egyesült Államok nem ajánlott szankcióenyhítést Iránnak pusztán a szoros újranyitásáért cserébe, és hangsúlyozta, hogy bármilyen engedmény csak az iráni atomprogrammal kapcsolatos feltételek teljesítéséhez kötődhet.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!