Szeptember végéig eltüntetné a gigaplakátokat a Tisza

„A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról” címmel nyújtott be törvényjavaslatot (pdf) kedd éjszaka három tiszás képviselő, Tárkányi Zsolt, a beruházási tárca és Csontos Bence, a Miniszterelnökség államtitkára, valamint Bódis Kriszta kormánybiztos.

A javaslat, ahogy a címéből is kiderül, három dolgot szabályozna. Egyrészt kimondja, hogy közterületen vagy közterületről látható helyen reklámot a hatályba lépése után csak „utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen” lehet elhelyezni. Tehát a törvény véget vetne a homlokzatokon lévő gigaplakátoknak, reklámhálóknak. Emellett 15 négyzetméterben maximálná a reklámfelület nagyságát.

A törvény betiltaná továbbá az olyan politikai reklámot, amely az egyenlő emberi
méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul”. A tervezett tilalom „kiterjed az olyan kép vagy audiovizuális tartalom felhasználására is, amely személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon jeleníti meg, és az előbbi célok vagy hatások kiváltására alkalmas”. A választási eljárásról szóló törvény is módosul, abban előírják, hogy „politikai hirdetés keretében nem tehető közzé kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom.”

A tervezet értelmében az új szabályoknak nem megfelelő gigaplakátokat szeptember 30-ig el kell távolítani: a törvényben szereplő követelményeknek, valamint „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet és önkormányzati rendelet előírásainak nem megfelelő reklámeszközt a reklámeszköz tulajdonosa haladéktalanul, de legkésőbb 2026. szeptember 30-ig köteles a saját költségén eltávolítani. Ennek elmaradása esetén a helyi önkormányzat a reklámeszköz tulajdonosától és az ingatlan tulajdonosától egyaránt követeli a reklámeszköz haladéktalan eltávolítását”. A fenti idézetből az is kiderül, hogy a tervezet szerint a mostani szabályokkal szemben nem a kormányhivatalok, hanem az önkormányzatok illetékessége lenne a közterületi reklámok szabályozása, ellenőrzése és szükség esetén elbontatása. A szabálytalanná váló reklámok miatt 4 milliós közigazgatási bírságot is ki lehet majd szabni.

A törvényjavaslat szerint ha egy reklámeszköz átalakítással vagy korszerűsítéssel megfelelhet az új követelményeknek, annak tulajdonosa szeptember 30-ig köteles kezdeményezni a településképi bejelentési eljárást. Az önkormányzatoknak is feladatot adnak a tervezet benyújtói: addig a határidőig harmonizálniuk kell a helyi településképi rendeleteiket a törvénnyel.

A törvényjavaslat érdekessége, hogy egyfajta salátatörvény-megoldással reagál egy fideszes salátatörvényre. Belecsempészték ugyanis annak a 2024-es állami kisajátítási ügynek a rendezését, amikor az NKE érdekében józsefvárosi lakásokat akartak elvenni a kerületi önkormányzattól. A botrányos esetről itt írtunk először, a helyiek tiltakoztak, Kocsis Máté a kormány helyett Pikó polgármestert hibáztatta, aki 17 milliárdot kért az államtól. A mostani törvényjavaslat kimondja, hogy az ingatlanok még nem kerültek állami tulajdonba – az többszöri módosítással idén június 30-ra tolódott –, „így az állami tulajdonba vonásuk által létrejövő jövőbeli jog- és érdeksérelem törvénymódosítással elkerülhető”.