Jogalkotási rohamtempó és kreatív megoldások is kellenek az összes uniós forrás megszerzéséhez

A Bizottság egyetlen új feltételt sem fogalmazott meg ahhoz képest, ami már eddig is ismert volt, a 27 szupermérföldkő és a kondicionalitási eljárásban megfogalmazott elvárásokról volt szó. Ukrajnáról vagy migrációról az itthoni belpolitikai félreértések, illetve szándékos félremagyarázások ellenére nem – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azon a sajtóbeszélgetésen, amin Kármán András pénzügyminiszterrel és Kapitány István gazdasági miniszterrel közösen az uniós forrásokról szóló tárgyalások és megállapodás eredményeit ismertették.

A magyar vállalások közül az alábbiakat emelték ki:

Teljes átalakításra vár a vagyonnyilatkozatok rendszere. Ezek részletesebbek lesznek, emellett az Integritás Hatóság jogkört kap arra, hogy minden nyilvántartásba betekintsen, és ellenőrizhesse, hogy az adatok helytállóak-e. Ha hibát talál, „például valaki elfelejtett bevallani egy vadászkastélyt”, először a politikust keresik meg, de ha arra jut, hogy direkt vagyoneltitkolás történt, akkor büntetőeljárást kezdeményezhet. Ez utóbbihoz törvényt kell módosítani, új büntetőjogi tényállás jön létre, a lehetséges büntetés két év szabadságvesztés lesz.

Ahogy tudható volt, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) nem maradhatnak fenn a jelenlegi formában. Kétlépcsős átalakítást vállalt a magyar kormány: a nem felsőoktatási kekváknál augusztus 31-ig, a felsőoktatási intézményt fenntartóknál viszont, nehogy működési zavart okozzon a gyors váltás, 2027. szeptember 1-jén induló tanévtől lesz átállás.

Kérdésünkre Vitézy Dávid azt mondta, hogy az MCC az előbbi csoportba tartozik, mert nem végez akkreditált magyarországi felsőoktatási képzést (és ilyen a Magyar Kultúráért Alapítvány is, aminek az élén egyelőre maradni tervez a PKÜ éléről június 1-jei hatállyal lemondott Demeter Szilárd). Hogy a felsőoktatási kekvák átállása után mi lesz, arra még nincs egységes szabályozási terv. Hogy a felsőoktatásban milyen más működési formára állnak át, arról az oktatási tárcánál kell terveket kidolgozni, lehet, hogy többféle megoldás lesz a különböző egyetemeken.

A közbeszerzések kapcsán is lesznek átláthatóságot szolgáló változások, az IH itt is többlet jogköröket kap. A magántőkealapok transzparenciájára vonatkozó jogszabály-módosítás legkésőbb augusztus 31-ig meg fog születni, ez is az uniós vállalások része volt.

A 16,4 milliárd euró részletei

A megállapodás összesen 16,4 milliárd euróról szól. Ebből 2,4 milliárd euró kohéziós forrás, ez eredetileg 4,4 milliárd volt, de az elmúlt két évben Magyarország 1-1 milliárd eurót visszavonhatatlanul elbukott. További 2,2 milliárd euró a felsőoktatás fejlesztéséhez köthető, ezt a pénzt az akadémiai szabadsággal kapcsolatos aggályok miatt zárolták korábban.

Az uniós forrásokból 4,2 milliárd euró fordítható felzárkóztatási célokra, például közlekedésfejlesztésre, egészségügyre, szociális és környezetvédelmi célokra, kis- és középvállalkozások támogatására. Vitézy azt mondta, ezeknél arra is figyelni kell, hogy mit lehet belőlük 2029-ig befejezni, példaként említette, hogy olyan közlekedési projekteket, amik nincsenek előkészítve, már nem lehet megcsinálni addig. Ennek a keretnek a projektlistáját a kormány a következő hetekben véglegesíti és teszi közzé.

A legsürgősebb az RRF-hez, a helyreállítási alaphoz köthető pénzek elköltése, itt ugyanis van egy augusztus 31-i, nem módosítható határidő. Itt a projektlistát és intézkedéseket rögzíteni kellett korábban, most ezeket újra kellett tárgyalni, „a fő tárgyalási pont az volt, hogy mit tudunk ebből augusztus 31-ig elkölteni reálisan. Az Európai Bizottság azt gondolta, hogy 4-5 milliárd eurót, ezt tornásztuk fel 10 milliárdig” – fogalmazott Vitézy.

Ebből a pénzből 3,7 milliárd euró már elindult fejlesztésekre megy. Egyrészt van egy több tételből összeálló 2,6 milliárd eurós rész, ami az RRF-tervekben benne volt, csak eddig nem érkezett rá pénz, Vitézy ilyenként említette például a Békéscsaba és Lőkösháza között a vasúti pálya fejlesztését, de voltak ilyen típusú digitális fejlesztések is, és sok kisebb projekt. Emellett 1,1 milliárd eurót operatív programból vagy hazai forrásból finanszírozott az ország, ilyen volt például a CAF-villamosok beszerzése.

Az, hogy ezekre fel lehet használni ezután az RRF-pénzeket, egyrészt költségvetési mozgásteret jelent, hiszen ezeket a beruházásokat részben előfinanszírozta Magyarország. Másrészt azoknál, amelyeknél operatív programokból valósult meg a finanszírozás, a kohéziós alapokból szabadul fel a pénz, ami azért jó, mert azt a pénzt így 2029-ig lehet elkölteni

A 3,7 milliárd euró fölötti összeghez létre kellett hozni olyan konstrukciókat, amik más országokban léteznek, így az Európai Bizottság elfogadta azokat. Az egyik ilyen megoldás, amit Kapitány István és Tótth András energetikai államtitkár mutatott be a 444 kérdésére, az energiahálózat fejlesztésekre szánt 1,5 milliárd eurót használja fel már augusztus 31-ig úgy, hogy a pénzt az MFB kapja meg, amely kiír egy pályázatot, és ezeket a pályázatokat kell elbírálni, majd szerződni augusztus 31-ig, a tényleges hálózatfejlesztési munkákat ezután tudják megvalósítani.

Hasonló kreatív megoldás kell az 1,8 milliárd eurónyi közlekedésfejlesztési RRF-források felhasználásához is. Itt egy úgynevezett rosco, azaz gördülőállományt beszerző és menedzselő állami vállalatot hoznak létre, és ezt tőkésítik fel a mostani árfolyamon átváltva mintegy 650 milliárd forintnyi uniós forrással. Ez egy „törvénnyel körbebástyázott” állami cég lesz, és a törvény azt is garantálja majd, hogy a pénzt csak az RRF-projektlistában szereplő célra lehessen elkölteni. Ez három HÉV-vonal (a ráckevei, a csepeli és a szentendrei) összes kocsijának lecserélése lesz, amire 800 millió euró jut, valamint 1 milliárd euróból 35 nagy, emeletes IC-motorkocsi beszerzése, amit a miniszter szerint több mint 200 IC-kocsinak felel meg, és lehetővé teszi, hogy a szegedi, a pécsi és a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc kör-IC összes kocsiját lecseréljék.

A kormány tervei szerint az RRF-forrásokból 1,5 milliárd euró jut a lakhatási válság megoldására és a kkv-k támogatására is. Előbbiből kollégiumi férőhelyek és bérlakások is épülhetnek, Vitézy szerint 3-5 milliárd eurónyi ingatlanfejlesztést generálhat a program, amiben 20 százalék a támogatás, 80 százalékot a magántőkének kell majd hozzátennie. A pénzt elsősorban azokra a térségekre koncentrálnák, ahol nettó lakosságnövekedés volt az elmúlt években.

Adósságcsökkentés legkésőbb 2027 elején

Miután többször is szó volt arról, hogy a költségvetés mozgásterét növelheti az uniós források hazahozatala, hiszen hazai előfinanszírozást lehet kiváltani a pénzekkel, Kármán András több kérdést is kapott, hogy pontosan milyen hatása lehet a hiányra és az államadósságra ezeknek a tételeknek, főleg idén, amikor 7 százalék körül is lehet a GDP-arányos hiány.

A pénzügyminiszter szerint az összes lépés eredőjét nehéz kiszámolni, mert különböző tételek különbözően hatnak az egyenlegre. Vannak olyan bevételek, pl. a múltban finanszírozott fejlesztések forrásai, amik az államadósságot csökkentik, de az eredményszemléletű hiányt nem, mert a megvalósulás idején sem növelték azt. Van olyan is, ami az eredményszemléletű hiánymutatót is javítani fogja, de akár olyan is lehet, ami rontja. Például még nem tudni, hogy az Eurostat milyen módszertan szerint számolja majd el az említett rosco-cégbe betett 1,8 milliárd eurót, lehetséges, hogy úgy kezelik, mintha Magyarország most, egy összegben fizetné ki a HÉV- és vasúti kocsik árát. Ami biztos: az államadósságot csökkenteni lehet a pénzek beérkezésével. Ha időben megjönnek a források, már ez év végén csökkenhet az adósságráta, de legkésőbb 2027 elején csökkenni fog egyrészt előtörlesztéssel, másrészt a legköltségesebb adósságelemek olcsóbbra cserélésével.

Kármán arról is beszélt, hogy az unió által napirendre vett témák között volt a nyugdíjak ügye és a különadók kivezetése is, de ezek megtárgyalását egyelőre elhalasztották, mert egyrészt augusztus 31-ig túl rövid az idő, másrészt a kormány jelezte: költségvetési bevételeket generáló lépésekkel kezdenek. Az első lépés az, hogy felülvizsgálják a társasági adóban lévő kedvezményeket, a „nem hatékony és nem szükséges kedvezményeket kivezetik”. Szintén felülvizsgálandó terület a bizalmi vagyonkezelés intézménye, szeretnék a teljes kedvezményrendszert felülvizsgálni és kivezetni.

A kormány ugyanakkor több vállalást tett a költségvetés átláthatóságának javítása érdekében. Megmarad a pénzügyminiszter joga, hogy bizonyos összeghatár fölött a jóváhagyásával lehessen beszerzést kiírni. Emellett rögzítik, hogy a költségvetési törvényt októberben kell benyújtani, valamint átláthatóbbá teszik a költségvetés kiadási oldalát, megszűnnek a különböző „védelmi alapok”, minden kiadást ott tüntetnek fel, ahová valójában megy.