Magyar Péter Berlinben: „A német befektetések és a magyar kurázsi együtt fantasztikus dolgokra lehetnek képesek"

Friedrich Merz német kancellárral tárgyalt kedden Berlinben Magyar Péter miniszterelnök. A közös sajtótájékoztatón a német kancellár történelmi fordulópontnak nevezte a magyarországi kormányváltást, Magyar pedig arról beszélt, hogy Magyarország visszatér „szabad és szuverén országként” az európai döntéshozatal főáramába.

„Magyar Péter bebizonyította, hogy az inga nemcsak az autoriter, illiberális irányba lenghet ki, hanem vissza is térhet a középhez” – fogalmazott Merz, aki ismét gratulált a magyar miniszterelnök választási győzelméhez. A német kancellár szerint sok európai szemében Magyar Péter „a reménysugár”, és bízik abban, hogy képes lesz visszavezetni Magyarországot Európa politikai középpontjába.

Merz azt ígérte, Németország partner lesz ebben a folyamatban.

Magyar Péter szerint a magyarok és a németek kapcsolatát különleges történelmi kötelék fűzi össze. A miniszterelnök arról beszélt, hogy örömmel tapasztalta: Németországban továbbra is él a magyarok szerepének emléke a vasfüggöny lebontásában. Kiemelte, hogy a magyar kormányt jelentős felhatalmazással választották meg, ami nagy felelősséget is jelent.

„Örülnek annak, hogy Magyarország visszatér szabad, szuverén országként az európai asztalhoz” – mondta. Hozzátette: megerősítette a kancellárnak, hogy Magyarország konstruktív partner lesz az Európai Unióban, legyen szó a többéves költségvetési keretről, a versenyképességről, a migrációról vagy külpolitikai kérdésekről.

„Nem ígértem, hogy mindig mindenben egyet fogunk érteni, de a brüsszeli együttműködés kompromisszumokról szól” – fogalmazott.

A gazdasági együttműködés szintén kiemelt téma volt a tárgyaláson. Magyar szerint Németország továbbra is Magyarország legfontosabb külföldi befektetője, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok értéke pedig eléri a 67 milliárd eurót. A német cégek több tízezer embernek adnak munkát az országban. Szerinte a magyar munkavállalók jelentősen hozzájárulnak ezeknek a vállalatoknak a sikereihez.

A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a „német befektetések és a magyar kurázsi együtt fantasztikus dolgokra lehet képes", legyen szó a védelemiparról, a kutatás-fejlesztésről vagy más innovatív ágazatokról.

Hozzátette: a kormány örül minden új német beruházásnak, és a következő időszakban személyesen is tárgyalni fognak a Magyarországon működő német vállalatok képviselőivel. Magyar szerint szeretnék felmérni, mi működik jól, min lehet javítani, és milyen lépésekkel lehetne még vonzóbbá tenni az országot a német befektetők számára.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a német befektetők szívesen bővítenék magyarországi jelenlétüket, ugyanakkor szerinte a korábbi rendszerben a korrupció jelentette az egyik legnagyobb akadályt. A korrupció elleni fellépést a kormány egyik legfontosabb céljának nevezte, és azt mondta, hogy a befektetői környezet javításával további német beruházásokat szeretnének Magyarországra vonzani.

Ukrajna kérdése is szóba került a sajtótájékoztatón. Merz kijelentette, hogy a magyar kisebbség jogait rendezni kell, ugyanakkor ez nem lehet akadálya Ukrajna európai uniós csatlakozásának.

Magyar Péter szerint a magyar kormány világossá tette Kijev számára, hogy a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése alapvető elvárás. Ugyanakkor azt mondta, a tárgyalások biztatóan haladnak, és közel lehet a megállapodás. A miniszterelnök ismét jelezte: a jövő hét elején kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, amennyiben sikerül megállapodni az alapvető kisebbségi jogok kérdésében.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország hajlandó-e katonai segítséget nyújtani Ukrajnának, egyértelmű választ adott:

„Magyarország nem küld sem katonát, sem fegyvert Ukrajnába.”

Merz ugyanakkor jelezte, hogy Németország továbbra sem csökkenti saját támogatását Ukrajna felé.

A magyar miniszterelnök arról is beszélt, hogy az Európai Unión és a NATO-n kívül a visegrádi együttműködés újjáépítését tekinti az egyik legfontosabb külpolitikai feladatnak. Elmondása szerint június 20-ára V4-csúcsot szerveznek, amelyre Andrej Babiš, Donald Tusk és Robert Fico is elfogadta a meghívást. Magyar azt szeretné, ha a visegrádi együttműködés később Ausztriával, Horvátországgal, Romániával és Szlovéniával is kiegészülne.

„Építsünk egy erős Közép-Európát közösen” – fogalmazott.

A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre Sulyok Tamás köztársasági elnök is szóba került. A Deutsche Welle riportere felidézte, hogy a Cicero című német lap előző nap interjút közölt az államfővel. Az újságíró szerint a Sándor-palota ugyan közzétette az interjút a honlapján, a saját közléséből azonban több kényes részletet is kihagyott, köztük a kegyelmi ügyre és Novák Katalinra vonatkozó részeket.

Válaszában Magyar Péter hosszan beszélt az „orbáni cenzúráról". Felidézte, hogy amikor Munkácsot orosz rakétatámadás érte, a köztársasági elnök hivatalos honlapján először olyan közlemény jelent meg, amely név szerint elítélte Oroszországot. Később módosították a szöveget, és az „orosz” jelző kikerült belőle.

A miniszterelnök ezután hosszabban is bírálta Sulyok Tamást, akit továbbra is Orbán Viktor emberének tart.

„Az ilyen ember jobban teszi, ha hallgat, és nem külföldre jár panaszkodni a saját hazájáról” – fogalmazott.

A sajtótájékoztatón Magyar Péter meghívta Friedrich Merzet Budapestre az 1956-os forradalom 70. évfordulójának ünnepségeire, majd németül zárta beszédét:

„Ich bin ein Berliner.”