Pete Hegseth: Az Egyesült Államok „több mint képes” újraindítani az Irán elleni háborút

Az Egyesült Államoknak több mint elegendő fegyverkészlete van, és „több mint képes” újraindítani az Irán elleni háborút – mondta Pete Hegseth egy szingapúri védelmi csúcstalálkozón, néhány órával azután, hogy egy washingtoni találkozó nem vezetett megállapodáshoz a konfliktus lezárásáról. „A készleteink erre több mint alkalmasak, mind ott, mind világszerte, annak köszönhetően, ahogyan egyensúlyt teremtünk a csúcstechnológiás és a nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló lőszerek között” – mondta szombaton a Shangri-La biztonságpolitikai fórumon az amerikai védelmi miniszter.

Hegseth minderről úgy beszélt, hogy közben továbbra sem született meg a békemegállapodás az Egyesült Államok és Irán között, ami lezárná a háborút – írja a Guardian. Pedig Donald Trump pénteken még azt állította, hogy jóvá tudna hagyni egy Iránnal kötendő békemegállapodást, ami jelentős teheráni engedményeket tartalmazna, köztük a Hormuzi-szoros megnyitását és az ország nukleáris programjának felszámolását. Magas rangú iráni tisztségviselők azonban jelezték, hogy végleges megállapodás nem született.

Két héttel Trump és Hszi Csin-ping kínai vezető pekingi találkozója után Hegseth arról is beszélt, hogy „jogos aggodalomra” ad okot Peking katonai fejlesztése, ugyanakkor az Egyesült Államok a „tiszteletteljes” regionális egyensúlyra törekszik. A védelmi csúcstalálkozón elmondott beszéde – amin mintegy 45 ország magas rangú védelmi tisztségviselői és szakértői vettek részt – éles ellentétben állt a tavalyi rendezvényen Kínával kapcsolatban megfogalmazott, erősen konfrontatív megjegyzéseivel.

Pekinggel ellentétben – ami már második egymást követő évben nem Tung Csün védelmi minisztert, hanem katonai szakértőkből és tudósokból álló panelt küldött – Hegseth jelentős amerikai delegáció élén vett részt az eseményen, ami nyílt vitákra és zárt ajtók mögötti diplomáciai egyeztetésekre egyaránt lehetőséget ad.

„Ha ma végigtekintünk a térségen, jogos aggodalomra ad okot Kína történelmi léptékű katonai fejlesztése, valamint katonai tevékenységének kiterjesztése a régióban és azon túl” – mondta Hegseth.

Washington azonban nem törekszik „szükségtelen konfrontációra a térségben” – mondta –, hanem „valóban stabil egyensúlyt szeretne Ázsiában, ami az amerikaiaknak és szövetségeseinknek is megfelel”. Ez „kedvező, de tartós erőegyensúlyt” jelent, „amiben egyetlen állam – Kínát is beleértve – sem kényszerítheti rá hegemóniáját másokra, és nem kérdőjelezheti meg nemzetünk és szövetségeseink biztonságát vagy jólétét” – tette hozzá. Majd megjegyezte, hogy sajnálja, hogy a kollégája nincs itt ezen a konferencián, de „várom a további lehetőségeket, amikor találkozhatunk.”

Elemzők szerint Tung távolmaradása Peking magabiztosságát tükrözi: Kína immár állandósult nagyhatalomként kevéssé hajlik arra, hogy nyilvánosan számot adjon a térségben tett határozott lépéseiről. Mások azonban azzal érvelnek, hogy Kína ezzel azt is kockáztatja, hogy nem lesz jelen magas rangú döntéshozója, ha két jelentős biztonsági kérdés kerül elő: a Hormuzi-szoros újranyitása és Peking Tajvanra vonatkozó igénye.