Jelöletlen alagutak és titkos ajtók is voltak abban a kínai bányában, ahol gázrobbanásban 82-en meghaltak

Jelöletlen alagutakat, eltűnt nyomkövetőket és titkos ajtókat tártak fel az elsődleges vizsgálatok során abban a bányában, ahol néhány nappal ezelőtt egy gázrobbanásban legalább 82 ember meghalt az észak-kínai Sanhszi tartományban található Liushenyu bányában. Két embert továbbra sem találnak, további 128-at kórházba szállítottak – közölte az állami média. Kínában 2009 óta ez volt a leghalálosabb bányászati baleset.

A bánya két különálló tervet és megfigyelőrendszert tartott fenn – közölte a Xinhua állami hírügynökség. Az egyik a valódi műveletekhez igazodott, míg a másikat hivatalos ellenőrzésekhez használták, egyes bányászati területeket pedig rejtettek a hatósági felügyelet elől.

A rejtett és szabályozatlan alagutakból bányászott szén nem szerepelt a hivatalos termelési adatokban, és így adómentes maradt. A két tervrajzot köznyelven „jin-jang rajzoknak” nevezik, hiszen az egyiket nyitva tartották, hogy az ellenőrök megvizsgálhassák, a másik pedig a sötétben, rejtve volt.

A Liushenyu bánya „dróthálót és habarccsal permetezett, szőtt műanyag zsákokat használt álajtók készítéséhez, amelyek nagyon hasonlítottak a bányaalagút sziklafalára” – derült ki a jelentésből. A munkásokat valaki kintről értesítette, valahányszor ellenőrök érkeztek, ők bezárták ezeket az álajtókat, és szénhamuval kenték be, hogy az észrevétlen maradhasson.

A leleplezés elkerülése érdekében a bánya üzemeltetője alvállalkozókat alkalmazott a rejtett alagutakban való munkára anélkül, hogy biztosította volna számukra a szükséges helymeghatározó nyomkövetőket vagy bejegyezte volna őket a hivatalos nyilvántartásba. A hatóságok ezekkel tudták volna nyomon követni a bányászok tartózkodási helyét a föld alatt.

Amikor pénteken a robbanás történt, a hivatalos jegyzőkönyv szerint mindössze 124 munkás volt a bányában. Valójában azonban összesen 247 munkás dolgozott a bányában, ami arra utal, hogy 123-an a hivatalos felügyeleti körön kívül eső alagutakban tévedtek el. A pontos térképek és a bányászok tartózkodási helyére vonatkozó információk hiánya súlyosan akadályozta a mentési műveleteket. A Liushenyu bánya besorolása „nagy gáztartalmú bánya” volt, fokozott robbanásveszéllyel, mégis szándékosan kerülték a gázfigyelő berendezések telepítését.

A problémák a pénteki tragédia előtt sem voltak ismeretlenek a hatóságok számára. 2025-ben a bánya üzemeltetőjét „megbírságolták, miután a hatóságok rejtett munkaterületeket fedeztek fel, de a büntetés nem bizonyult hatékony visszatartó erejűnek, és a vállalat folytatta az illegális termelést” – közölte a Xinhua hírügynökség. Kína több bányája is leállította vagy csökkentette a termelést a történtek után a biztonsági ellenőrzések miatt. (Reuters)