Gajdos László: Osztrák-magyar vegyes bizottság vizsgálja az azbesztproblémát a mai naptól

Osztrák-magyar vegyes bizottság kezdte meg a működését kedden, amely nemcsak vizsgálja az azbesztproblémát, hanem a megoldásokat is keresi a problémára, erről Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter beszélt az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

„Csak Szombathelyen, ahol először kibukott és a legnagyobb a szennyezés, 12 kilométer út van” – mondta, hozzátéve, hogy 100 ezer tonna követ kell felszedni és tárolni, és új utakat csinálni. Úgy gondolják, a szennyező fizet elve alapján, a felszedett követ vissza kell szállítani Ausztriába majd.

Jelenleg egyébként ott tartanak, hogy megállapítsák, ki a felelős azért, hogy azbeszttel szennyezet kőzúzalék került Magyarországra. Annyit tudni, hogy az öt érintett bányából négyet már bezártak, az ötödikben pedig a tulajdonossal egyeztetett Gajdos, hogy önkorlátozásra kérte, miszerint ne adjon el azbeszttartalmú követ Magyarországra, ahol zéró tolerancia van az azbeszttel szemben. Nyomozzák azt, hogy a magyarországi közvetítő kereskedők tudtak-e arról, mit hoznak be az országba.

A dunántúli azbesztbotrány április közepén robbant ki. Az első hírek Szombathelyről jöttek – a helyszínen készült riportunk itt olvasható –, de azóta kiderült, hogy a probléma számos nyugat-magyarországi településen felmerült. Jutott az azbeszttel szennyezett kőzúzalékból Zalaegerszegre, Kőszegre és több őrségi településre, sőt még Sopronba is. Legutóbb a hét elején derült ki, hogy a kőszegi vizsgálati eredmények is kimutatták az azbeszt jelenlétét, ami alapján a rohonci bánya is érintett lehet. Ma már 250 érintett településről tudni.

Gajdos László az aszályhelyzetről is beszélt, interjújában kihangsúlyozta, hogy nem egy, sokkal inkább 5-6 aszályos évről beszélünk, amellett, hogy nagyon kevés eső esik, komoly gond a vízmegtartás hiánya, ezért szemléletet kell váltani, és amikor van víz, „azt mindenkinek kutya kötelessége megfogni”, az önkormányzatoknak, a gazdáknak és a vízügyi szakembereknek is. Problémaként említette azt is, hogy nagyon kis százalékban hasznosítjuk megtisztított formában újra a szennyvizet. Ez itthon 4-5 százalék, míg Izraelben például 95 százalék. (via Telex)