Hosszú menet volt, de csak győzött a NOrbán

• Paradoxon, de a nyugati demokráciákban a tényleges hatalommal bíró miniszterelnökök ciklusszámát nem korlátozzák, a reprezentatív köztársasági elnökét igen.
• Magyarországon már 1991-ben készült olyan alkotmánytervezet, ami 12 évben korlátozta volna a miniszterelnöki hatalmat.
• A NOlimpia sikerén felbuzdult Momentum is korlátozni akarta az egyre autoriterebb vonásokat mutató Orbán Viktor hatalmát.
• A legjobban ezen Gyurcsány Ferenc esetleges leendő miniszterelnökségét féltő Gréczy Zsolt borult ki.
• Alkotmányjogászok véleménye nem egységes abban, hogy az országgyűlés jogkörének korlátozása-e, hogy nem választhat akárkit miniszterelnökké.
• Az is vitatott, hogy visszamenőleges jogalkotással, netán lex Orbánnal van-e dolgunk.
• És akkor még a Gyurcsány előtt örökre becsukódó ajtóról nem is beszéltünk.

A miniszterelnöknél jóval kisebb hatalommal bíró köztársasági elnök csak két cikluson át töltheti ki mandátumát, egy miniszterelnök viszont korlátlan ideig lehet hatalmon. Legalábbis így volt ez az 1989-90-es rendszerváltástól mostanáig.

A Tisza szerdán benyújtotta az első, kormányváltás utáni Alaptörvény-módosítást, amivel nyolc évre korlátozzák azt, hogy meddig lehet valaki miniszterelnök. A változtatás visszamenőleg is érvényes, vagyis miután elfogadják, Orbán Viktor sem lehet többé miniszterelnök.

A köztársasági elnöki hatalom korlátozásánál 36 évvel ezelőtt szokás volt emlegetni a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét, nem jó, ha túl sokáig van a köztársasági elnöki székben egy politikus, még megnőne a hatalma, netán személyét kultusz övezné, autoriterré válna. A demokráciának amúgy is a megújulásról kell szólnia.

A tartós közhatalomgyakorlás a magánérdeket a közérdek elé helyező struktúrák kialakításához vezethet. Az elmúlt 16 év tapasztalatával a hátunk mögött felmerül a kérdés: nem igaz mindez, akár fokozottan, egy miniszterelnökre? Több válasza is volt erre a kérdésre a harmadik köztársaság alapító atyáinak.