Marco Rubio szerint Kuba „nemzetbiztonsági fenyegetést” jelent az Egyesült Államokra

Kuba „nemzetbiztonsági fenyegetést” jelent az Egyesült Államokra, a békés megállapodás valószínűsége „nem magas” – jelentette ki Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere alig egy nappal azután, hogy az USA gyilkossággal, összeesküvéssel és egyéb bűncselekményekkel vádolta meg Raúl Castrót, Kuba volt elnökét a Kuba és Florida között még 1996-ban lelőtt repülőgép ügyével összefüggésben.

A szerdán nyilvánosságra hozott ügyben Castro mellett öt másik személyt is megvádoltak a kubai-amerikai Brothers to the Rescue csoport repülőgépének lelövésével és négy ember, köztük három amerikai megölésével. A most 94 éves Castro akkoriban az ország fegyveres erőinek vezetője volt, és a katasztrófa miatt nemzetközi elítéléssel kellett szembenéznie.

Az Egyesült Államok egyre nagyobb nyomást kíván gyakorolni Kuba kommunista uralmára, Miguel Díaz-Canel elnök viszont a vádakat „politikai manővernek, mindenféle jogi alapot nélkülözőnek” nevezte. Szerinte Castro vádemelését arra használják, hogy „igazolják a Kuba elleni katonai agresszió ostobaságát”, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy eltorzítja a repülőgép lelövésével kapcsolatos tényeket. Azt állította, hogy Kuba „jogos önvédelemből cselekedett a joghatósága alá tartozó vizeken belül”.

Rubio csütörtökön újságírók előtt már azt mondta, hogy Washington a „diplomáciai megoldást” preferálná, de azt azért hozzátette:

„Őszinte vagyok önökkel, tudják, annak valószínűsége, hogy ez megtörténjen, tekintve, hogy kikkel van most dolgunk, nem túl magas.”

Majd azzal is vádolta Kubát, hogy „a terrorizmus egyik fő támogatója az egész régióban”.

Ezt Bruno Rodríguez, Kuba külügyminisztere vehemensen tagadta egy, az X-en közzétett bejegyzésében, ahol egyenesen hazugsággal vádolta Rubiót, mondván, Kuba soha nem jelentett fenyegetést az Egyesült Államokra.

A kubai külügyminiszter bírálta Rubiót, amiért az „katonai agressziót próbált kiváltani”, és azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy „könyörtelenül és szisztematikusan” támadja országát.

Kuba jelenleg üzemanyagválságban szenved, elhúzódó áramszünetekkel és élelmiszerhiánnyal súlyosbítva, amit tovább nehezít az amerikai olajblokád, miközben a Trump-adminisztráción is egyre nagyobb a nyomás, hogy megállapodás születhessen.

Januárban az Egyesült Államok katonai műveletet indított Nicolás Maduro volt venezuelai elnök elfogására és az Egyesült Államokba szállítására, miután az igazságügyi minisztérium vádat emelt ellene. Ez átalakította Venezuela kapcsolatát Washingtonnal, amiről LeoGrande óva intett, hogy valószínűleg nem lesz ugyanolyan hatással Kubára, megjegyezve, hogy Castro csaknem egy évtizede nyugdíjba vonult.

Nem véletlen, hogy egyesek párhuzamot vének felfedezni a két eset között, ám arra az újságírói kérdésre, miszerint a Trump-kormány tervezi-e, és ha igen, hogyan vinnék Castrót az Egyesült Államokba, Rubio csak annyit felelt:

„Nem fogok arról beszélni, hogyan fogjuk idehozni. Ha megpróbálnánk idehozni, miért mondanám el a médiának, hogy mik a terveink ezzel kapcsolatban?” (BBC)