Trump szakítana a diplomáciai gyakorlattal, beszélne Tajvan elnökével

Donald Trump amerikai elnök azt mondta, beszélni fog Lai Csing-te tajvani vezetővel egy esetleges fegyvereladásról – írja a BBC.

Ez jelentős szakítást jelentene a diplomáciai hagyományokkal, amerikai és tajvani vezetők 1979 óta nem beszéltek közvetlenül egymással. Washington ekkor szakította meg hivatalos kapcsolatait Tajvannal, és elismerte a pekingi kormányt.

A Tajvan körüli feszültség régóta az amerikai–kínai viszony egyik legérzékenyebb kérdése. Peking a demokratikusan működő Tajvant saját területének tekinti, és nem zárta ki, hogy katonai erővel szerzi meg az ellenőrzést a sziget felett. A tajvani kormány elutasítja Peking területi követeléseit, és azzal vádolja Kínát, hogy meghamisítja a történelmet. Tajvanon a 2024-ben hivatalba lépett Lai kormánya jelentősen erősítette a hadsereget, válaszul a növekvő kínai katonai nyomásra.

Az Egyesült Államok hivatalosan nem ismeri el Peking Tajvanra vonatkozó igényét, és nem hivatalosan támogatja a szigetet védelmi segítségnyújtással. Trump egyelőre nem döntött arról, hogy jóváhagyja-e a hírek szerint 14 milliárd dolláros fegyvercsomagot, ami drónelhárító eszközöket és légvédelmi rakétarendszereket is tartalmazhat.

A Financial Times szerint Peking addig blokkolja Elbridge Colby, a Pentagon egyik vezető politikai tisztségviselőjének tervezett látogatását, amíg Trump nem dönt a fegyverüzletről. Az amerikai elnök a múlt héten, a pekingi látogatása után azt mondta, „a következő, meglehetősen rövid időszakban” hoz döntést a kérdésben.

„Beszélnem kell azzal az emberrel, aki most – tudják, kiről van szó – Tajvant vezeti”

– mondta. Kína világossá tette, hogy Tajvan az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatának egyik legfontosabb kérdése. Bár Trump elutasította annak lehetőségét, hogy a sziget miatt konfliktus alakuljon ki az Egyesült Államok és Kína között, azt mondta, Hszi „nagyon erős érzelmeket táplál” Tajvannal kapcsolatban.

„Egyik irányban sem vállaltam kötelezettséget”

– mondta újságíróknak múlt héten az Air Force One fedélzetén. Lai a találkozó óta többször is hangsúlyozta, hogy Tajvan „szuverén, független demokratikus ország”, és hogy a Tajvani-szoros békéjét nem lehet feláldozni vagy alku tárgyává tenni. Szerinte az amerikai fegyvereladások kulcsszerepet játszanak a regionális stabilitás fenntartásában.

Trump korábban is szakított a tajvani ügyeket övező diplomáciai hagyományokkal: 2016-ban megválasztott elnökként telefonon beszélt Caj Jing-ven akkori tajvani vezetővel, ami miatt Kína panaszt tett Washingtonnál. Tavaly decemberben az Egyesült Államok pedig jóváhagyott egy 11 milliárd dolláros fegyvereladást Tajvannak. Ez az egyik legnagyobb ilyen ügylet volt, és szintén kiváltotta Peking haragját. Most az is eltérést jelentene az amerikai gyakorlattól, ha Trump valóban részletesen egyeztetett volna Hszivel a Tajvannak szánt fegyvereladásokról, mivel az Egyesült Államok 1982-ben azt ígérte Tajvannak, hogy nem konzultál Pekinggel ezekről az ügyekről.