Az új parlamenti vizsgálóbizottságok nem bíróságok, de a TASZ szerint mégis aránytalanul szigorú eszközöket kapnának

• Megjelent a törvényjavaslat a kegyelmi ügyet, az MNB-botrányt, a gyermekvédelem hiányosságait és a közpénzlopást feltárni kívánó parlamenti vizsgálóbizottságok felállításáról.
• Mellé pedig megjelent egy javaslat, amelynek célja, hogy pénz- és börtönbüntetéseket kilátásban helyezve a meghallgatásra behívottak komolyan is vegyék a bizottságokat.
• A javaslatok szövege szerint a bizottságok nem büntetőeljárásokat folytatnak le és nem egyedi jogi felelősséget vizsgálnak, hanem rendszerszintű problémákat és politikai felelősséget akarnak feltárni.
• Ennek ellenére azok, akik akadályozzák a bizottság munkáját, igazságszolgáltatási szintű kötelezettségekkel és következményekkel találhatják szemben magukat, ami a TASZ szerint eléggé aránytalan.

A Bujdosó Andrea frakcióvezető által benyújtott javaslatok szerint öt vizsgálóbizottság fog felállni:

• a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság,
• az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság,
• a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság,
• a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság,
• és a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság.

Mindegyik bizottság hat főből fog állni, ebből hárman lesznek a Tisza Párt képviselői közül, egy a Fidesztől, egy a KDNP-től és egy a Mi Hazánktól.

Völner-Schadl