Transparency International Magyarország: következetes és eredményes küzdelem a rendszerszintű korrupció és az állam foglyul ejtése ellen

Április 13-án új korszakra ébredt Magyarország. Bő másfél évtizedes jogállami rombolás után megbukott a rendszerszintű korrupciót csúcsra járató Nemzeti Együttműködés Rendszere. A rendszerváltás nem következhetett volna be a függetlenségüket megőrző civil szervezetek, köztük a Transparency International (TI) Magyarország korrupcióellenes küzdelme nélkül. Most tőled is függ, hogy újult erővel kezdődhessen meg a jogállam helyreállítása és a rendszerszintű korrupció lebontása. Célunk, hogy hosszú távon jelentősen nőjön a társadalom a korrupcióval szembeni ellenállóképessége.

Még csak a NER első éveit éltük, de a TI Magyarország már 2013-ban a magyar állam foglyul ejtéséről (state capture) beszélt. A demokratikus fékeket és ellensúlyokat kiiktatták és a főbb állami intézmények élére lojális szereplőket ültettek. A magyar állam intézményei a múlt évtized közepétől kezdve a NER bukásáig nem a közjót, hanem a hatalmon lévő párt politikai érdekeit és a kormányzó elithez kötődő szereplők gazdagodását tartotta szem előtt. A jogállami normákat semmibe vették, és kiépültek a rendszerszintű korrupció csatornái.

A korrupciós rangsorokban a pozícióvesztés már a 2010-es „fülkeforradalom” előtt elindult, később, az Orbán-kormány alatt a lejtmenet felgyorsult. Hazánk 2022-re az Európai Unió legkorruptabb tagállamává vált, és azóta is őrzi ezt a dicstelen pozíciót.

A másfél évtizede indult autokratizálódás nem hagyott más lehetőséget, mint hogy megragadjunk minden, még fennállt lehetőséget a korrupció elleni harcban.

Ide tartoznak a jogi eljárások, amelyeket elsősorban az információszabadág védelmében indítottunk. A NER időszakában több tucatnyi pert nyertünk meg jogerősen, a közérdekű adatigényléseink útján megszerzett információk közzétételével hozzájárultunk ahhoz, hogy a nyilvánosság megismerhesse az Orbán-kormányok kétes ügyleteit. Eredményesen küzdöttünk például a Covid-járvány idején tömegével beszerzett kínai és orosz vakcinák engedélyezési okmányainak a nyilvánosságra hozataláért. Az információkat annak ellenére tettük közzé sikeresen, hogy az akkor még létező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet a bíróság döntését semmibe véve szinte minden adatot kitakarva adta át az iratokat. A 300 milliárd forintos összköltségen beszerzett, és azóta is többségében raktárban porosodó lélegeztetőgépek (valójában döntően alvássegítő eszközök, azaz horkolásgátlók) ügyében is hosszasan küzdöttünk e bizniszek részleteinek a kiderítéséért. Végül feltártuk, hogy a kormány fogadkozásai ellenére senkinek nem kellettek a készülékek, még ajándékba sem.

A Covid időszakában a valós gazdasági sokkot elszenvedő turisztikai szektort célzó Kisfaludy-program költéseit is tételesen megvizsgáltuk. A 2021-ben közölt Szoba kiváltsággal című elemzésünkből kiderült: a több száz milliárdos program forrásainak döntő hányada NER-es oligarcháknál, köztük Mészáros Lőrinc érdekeltségeinél kötött ki. A döntően uniós forrásokból országszerte megépült értelmetlen turisztikai fejlesztésekből kiállítást is szerveztünk 2022-ben. Ország-világ előtt legismertebbé a nyírmártonfalvai lomb nélküli lombkoronasétány vált. A TI Magyarország az ordítóan értelmetlen beruházás miatt az Európai Ügyészséghez fordult, amely az akkor még Polt Péter vezette magyar vádhatóság heves tiltakozása ellenére vizsgálatot indított.

Hosszú évek óta követjük nyomon az állami közbeszerzések eredményeit. A Tenderbajnok elnevezésű felület, illetve a hozzá kapcsolódó elemzéseink derítettek fényt arra, hogy az irányított tenderek legkiemelkedőbb kedvezményezettjei rendre a NER leggazdagabb oligarchái, a felcsúti gázszerelő Mészáros Lőrinc, a tiszakécskei aszfaltkirály Szíjj László, a gyakran csak a „takarítás Mészárosaként” emlegetett Kiss-Szölgyémi Ferenc, vagy a 2026 tavaszi változásba pár hét alatt sírva belebukó Balásy Gyula voltak.

Szintén figyelemmel kísértük a példátlanul hosszú időre, 35 évre kiosztott koncessziók ügyét. Ezek ügyében az Európai Bizottsághoz fordultunk, a testület pedig a jelzésünk nyomán kötelezettségszegési eljárást indított mindkét esetben. Álláspontunk szerint mind a Szíjj László és Mészáros Lőrinc által – magántőkealapokon keresztül ellenőrzött – sztrádakoncesszió, mind a MOL leánycége, a MOHU által elnyert szemétkoncesszió vonatkozásában fel kell bontani a szerződéseket, miután azok szándékoltan kikerülték a kötelezően lefolytatandó közbeszerzési eljárásokat.

A NER nem csak a közbeszerzések, a média és az állami intézmények elfoglalásában volt eredményes, hanem a korrupt módon szerzett tíz- és százmilliárdos vagyonok elrejtésének a mesterévé is vált. Míg a 2010-es hatalomra jutás idején az „offshore-lovagok” üldözése volt a Fidesz egyik fő szólama, egy-másfél évtizeddel később a magántőkealapok váltak a belföldi offshore-rá. A 2025. évi Korrupcióellenes Világnapon közzétett elemzésünkben mutattunk rá: a magyar állam 2024 végéig 1300 milliárd forint közpénzt pumpált magántőkealapokba, melyek döntő többsége NER-közeli szereplőkhöz köthető. A 2026. áprilisi választásokat követően jutott a tudomásunkra, hogy a becslésünk igencsak visszafogott volt, hiszen ezen összeg kétszeresét, 2645 milliárd forintot fizetett az állam magán- és egyéb tőkealapoknak.

A TI Magyarország régóta támogatja a független sajtót is, hozzájárulva a NER visszás ügyeinek a feltárásához. Szervezetünk 2016-ban vette át a 2001-ben alapított Soma Díj menedzselését; az évente kiosztott, 1 millió forintos fődíjjal járó elismeréssel a legkiválóbb oknyomozó újságírókat díjazzuk. Oktatóanyagainkkal, a sajtószabadság és médiarendszer mibenlétét taglaló rendezvényeinkkel az újságírói szakmának is támogatást nyújtottunk. Az idén 14. alkalommal meghirdetett oknyomozói mentorprogramunkkal pedig az országos és vidéki szerkesztőségek támogatása mellett a szakma iránt érdeklődő fiataloknak is képzési lehetőséget nyújtunk.

Mindeközben az Orbán-rezsim többször is fellépett a rendszerkritikus civil szervezetekkel és a független médiumokkal szemben. Már 2014-ben készültek feketelisták, a civil szervezetekkel szembeni első komoly lépés pedig a 2017-ben elfogadott civilellenes törvény volt. A később az Európai Bíróság által elkaszált jogszabállyal a rezsim egyet biztosan elért: megalakult a mára stabilan félszáz tagot számláló Civilizáció koalíció, mely ernyőszervezetnek a TI Magyarország kezdettől fogva tagja.

A belföldi és nemzetközi tiltakozások ellenére az egyre elnyomóbb Orbán-rezsim nem tett le arról, hogy jogi és hatósági eszközökkel lehetetlenítse el a vele szemben kritikus szereplőket. A 2023-ban a sajtó és civilek lejáratására létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal elsőként a TI Magyarországgal szemben indított „egyedi, átfogó jellegű” vizsgálatot. Miután kimerítettük a hazai jogorvoslati lehetőségeket az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk. Ebben az eljárásban még nem született döntés.

A végső csapást független szervezetekre az „átláthatóságinak” nevezett, 2025 elején beterjesztett fideszes önkénytörvény-tervezet jelentette volna. A törvényjavaslat végül – a hazai független szervezetek és médiumok, valamint a külföldi tiltakozás hatására – nem lépett életbe, az új parlament megalakulásával pedig végleg a múlt ködébe veszett.

A 2024 elején kirobbant kegyelmi botrány, Magyar Péter színre lépése és a romló gazdasági következtében a korrupcióval szembeni apátia általános elégedetlenségbe csapott át. A korrupcióval kapcsolatos attitűdök megváltozásához a TI Magyarország konzekvens korrupció elleni tevékenysége és szerteágazó eredményei is hozzájárultak. A Medián 2026 áprilisi felmérése szerint a magyarok fele szerint a korrupció okozta Orbán Viktor történelmi vereséget.

A TI Magyarország – mementót állítva a NER 16 éves uralkodásának – 2026. április elején Korrupt tér címmel virtuális kiállítást nyitott a budapesti Kossuth téren. A virtuálisan megjelenő tárlat az elmúlt évek legjelentősebb korrupciós ügyeinek állít emléket. A TI Magyarország 1 %-os kampányát támogató tárlaton kilenc, virtuálisan megjelenő műalkotás várja az érdeklődőket május 30-ig. Megtekintésükhöz csupán egy beépített kamerával rendelkező okoseszközre van szükség, melynek képernyőjén keresztül tárulnak fel a kiterjesztett valósággal előállított szobrok. Mindehhez angol és magyar audiokalauz is tartozik, utóbbi Lengyel Tamás színész és aktivista tolmácsolásában. Részletes felhasználói útmutató a kiállításhoz ezen a linken érhető el.

A személyi jövedelemadó civileknek felajánlható 1%-ról május 20-ig lehet rendelkezni. A TI Magyarország Alapítvány adószáma: 18192744-2-41. A szervezet emellett egész évben várja a támogatásokat; a lehetőségekről a szervezet honlapján lehet tájékozódni.