Két háború és energiaválság után Európa rájött: a fosszilis energia nemcsak drága, hanem veszélyes is

„A váza eltört, a kár megtörtént – nagyon nehéz lesz újra összerakni a darabokat. Ennek tartós következményei lesznek a globális energiapiacokra nézve, még éveken át”

– mondta Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója. A világ egyik legtekintélyesebb energiaszakértője szerint az iráni háború következtében mindenütt megrendült a bizalom a fosszilis energiahordozókban, és jelentősen csökkenni fog az igény irántuk. Birol nincs egyedül a véleményével, hiszen más szakértők is azt mondják, és a piaci adatok – a megugró elektromosautó-kereslettől a megújuló energiaforrások népszerűségéig – azt igazolják: az iráni konfliktus nem átmeneti zavart, hanem a fosszilis korszak alkonyát hozhatja el, ahol a geopolitikai kényszerpálya végleg az energetikai szuverenitás felé tereli a világot.

Valójában semmi meglepő nincs abban, hogy két ilyen háború okozta energiasokk után mindenki csökkenteni igyekszik a kiszolgáltatottságot – az sokkal inkább kérdéseket vet fel, hogy lehet, hogy 2026-ban még mindig itt tart a világgazdaság: „Még mindig nem tudom felfogni, hogy a világ ennyire felkészületlen volt, és a globális gazdaság egy mindössze 50 kilométer széles szoros túszává válhat” – mondta Fatih Birol a Guardiannek.

És miközben most a héten a kolumbiai klímatárgyalások a fosszilis tüzelőanyagok globális és teljes kivezetésére irányuló történelmi felhívással zárultak, a világpolitikai realitás minden korábbinál brutálisabb érveket szolgáltat ehhez.

Az orosz olaj és gáz ment, a kiszolgáltatottság maradt