Hétvégi olvasni- és hallgatnivalók a teljesen átforduló faluról, a távozó Orbánról, dróndiplomáciáról, és a közmédia jövőjéről

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legérdekesebb, fontosabb vagy szórakoztatóbb nagyobb anyagaival. Többféle hírlevelünk is van, itt lehet köztük válogatni

Váltás után

Hatvan éve nem nyert akkorát Európában ellenzékből egyetlen párt sem, mint most a Tisza. Tíz fejezetben mutattuk be, hogy mi kellett ahhoz, hogy ez megtörténhessen. A még hiányzó minisztereket is bejelentette a héten a párt: Tarr Zoltán lesz a kultúráért és társadalmi kapcsolatokért, Tanács Zoltán pedig a tudományért és technológiáért felelős miniszter, és eldőlt az is, hogy Pósfai Gábor lesz a belügyminiszter, Melléthei-Barna Márton pedig az igazságügyi miniszter. És írtunk arról is, hogy mit jelenthet, ha az ország tényleg csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

A héten megtörtént a sokáig elképzelhetetlen, és kiderült, Orbán nem ül be a Parlamentbe. A bukott miniszterelnök megtartotta a párt választmányi ülésé előtt a vereség óta az első első sajtótájékoztatóját, és azt állította, hogy nem kirekesztő, hanem szeretetkampányt vittek. Ugyanitt kérdeztünk további fideszes politikusokat is: Kubatov pártigazgató szerint hosszú történet lesz a vereség kiértékelése, Pócs János szerint a kullancsoktól és a luxizóktól meg fognak szabadulni, míg Bánki Erik a megújulást inkább a párton belüli fiatalításban látja. De kérdeztünk fideszeseket hétfőn a Képviselői Irodaháznál is, ahol a bukott kormánypárt döntött arról, ki fér be az összezsugorodott parlamenti frakciókba. A Fidesz eléggé átszabta a listás képviselők sorrendjét, kifejezetten hátulról is hoztak előre embereket, és még a pártnál is népszerűtlenebb politikusok is helyet kaptak az összement frakcióban. A kikerülők volt Menczer Tamás is, aki a 444-nek azt mondta, a lelkiismeretében és a munkájában nem kíván megújulni.

Az országjáró riportsorozatunk a választás után is megy tovább, ezúttal Felsőgagyon jártunk, ahol 2022-ben 82 százalékkal nyert a Fidesz, míg idén 71 százalékkal győzött a Tisza.

Kiderítettük, hogy Mészáros Lőrinc vasútépítő cége 1,8 milliárddal támogatta az Orbán-kampányt intéző, DPK-kat szervező alapítványt, és miközben a Sátán, az elhízás, a nemzeti hübrisz és a telónyomkodó fiatalok felé is keresi a bűnbakot a Fidesz holdudvara, látványos lendületet vettek az állami szervek. Írtunk arról, hogy súlyos ügyekben ébredt fel az ügyészség, és hogy hirtelen kiadta az adósságkezelő, mennyibe is kerül a kínai gigahitel Magyarországnak. Kapcsolódó cikkünk volt, hogy a választások utáni két hétben több mint 800 pénzmozgás lett gyanús a bankoknak.

És még a héten

• olvasói beszámolók alapján bemutattuk, hogyan ébredtek fel a Fidesz-szavazók a választás után,
• riporttal jelentkeztünk a Mi Hazánk majálisáról,
• írtunk arról, hogy megtrollkodta a 444-et a MÁV, mielőtt közölte volna, hogy nem adja ki a Budapest–Belgrád vasútvonal ellenőrzési dokumentumait
• és a Magyar Képzőművészeti Egyetem számára készült belsős vizsgálatból kiderült, a vezetőség tehetett volna többet, miután 2022-ben felmerült a szexuális erőszak gyanúja egy hallgatóval szemben.

Kulturális és tudományos rombolások

Fideszes miniszter a választás után is tud botrányt csinálni: a gyógyszerészként a magyar kultúra irányításával megbízott Hankó Balázsról derült ki, hogy volt egy titkos milliárdos keret az NKA-ból, melyből tízmilliós támogatások mentek fideszes képviselők választások előtti vurstlijaira, de a héten az is kiderült, hogy óriási összegek mentek a párthoz közelálló celebekhez is.

Írtunk arról is, hogy a Fidesz úgy maga ellen fordította a magyar tudományt, hogy a vereségük után hetek alatt dől össze az egész tákolmányuk, és a héten már le is mondott a MOME teljes kuratóriuma és távozik Böszörményi-Nagy Gergely is. Valamint arról, hogy komolyan megrogyhat az MCC, ha tényleg nem kapná meg az osztalékokat a Moltól és a Richtertől.

Interjú

Politikai gaslighting, a hallgatás spirálja és társadalmi traumatizáció: a NER működése bántalmazó kapcsolatra hasonlított, itt az ébredés ideje. Interjú Unoka Zsolt pszichoterapeutával.

Világ

A két hónapja indított iráni háborúval az USA nemcsak a világgazdaságra mért súlyos csapást, magát is rosszabb stratégiai, politikai és gazdasági helyzetbe lavírozta, mint amilyenben volt. Irán a propagandaháborúban is nyerésre áll, az amerikaiak csak rossz és még rosszabb opciók közül választhatnak.

Írtunk emellett Zelenszkij dróndiplomáciájról, melynek vélhetően nem őrülnek Moszkvában. Ukrajnához kapcsoló cikkünk volt, hogy „véres gabona” miatt volt napokig feszült a viszonyuk Izraellel, és írtunk még arról a világból, hogy

• a szocdemek a szélsőjobbal összeállva lökték káoszba Romániát,
• tuaregek és dzsihadista lázadók űzték ki az orosz zsoldosokat Mali északi részéből,
• és foglalkoztunk azzal is, hogy megugrottak a katonai kiadások Európában és Ázsiában, 16 éve nem költött ennyit fegyverkezésre a világ

Podcast

„Az Orbán-rendszerben bőven van még bányászni való” – Újságírás és média eddig és ezután. A független média túlélte a NER-t, és komoly szerepe volt annak vereségében. De mi vár rá most? Hogy kellene a Fidesz politikusait kezelni? A Tisza a programjában új médiatörvényt, közmédiát és nemzeti sajtóalapot ígért – de nem biztos, hogy pont ezekre van szükség. Bodrogi Bea médiajogásszal és Nádori Péterrel, a Direkt36 operatív igazgatójával beszélgettünk minderről. A Tyúkólban pedig a tudatosult és a nem tudatosult vágyakról volt szó.