Tárt karokkal várja Magyarországot az Európai Ügyészség

Magyar Péter leendő miniszterelnök ígérete szerint az új kormány egyik első lépése az lesz, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez (European Public Prosecutor's Office, EPPO). Magyar a csatlakozást azon négy lépéscsomag között emlegeti, amelyekre hajlandó a jogállamisági problémák miatt befagyasztott uniós pénzekért, de egyébként az EU részéről az EPPO-hoz való csatlakozás nem előfeltétel. Mivel az elmúlt éveket Brüsszel megállításával és ennek szajkózásával töltöttük, az újabb brüsszeli ármány miatti sápadozás helyett érdemes áttekinteni,

• mit csinál az Európai Ügyészség, és kik dolgoznak ott,
• mikortól és hogyan csatlakozhatunk,
• miért lenne ez jelentős lépés Magyarország számára,
• és szilárd elhatározás esetén is miért rögös ez az út.

A 2021 óta működő szervezetnek Magyarország mellett már csak Írország és Dánia nem tagja, de ők kivételt kaptak a bel- és igazságügyi együttműködés alól. Az Európai Ügyészség lényegében az uniós forrásokat károsító korrupciós bűncselekményeket vizsgálhatja. Messze nem csak egy újabb aktatologató szervezetről van szó, 2025-ben körülbelül 6900 bejelentés alapján 3600 új vizsgálatot indítottak, 67 milliárd euró becsült kár miatt.

A csatlakozásnál két opció van: az ország dönthet úgy, hogy a csatlakozás napjától kezdve legyen joghatósága az EPPO-nak vizsgálni az ügyeket, ez értelemszerűen minden olyan, hatáskörbe tartozó bűncselekményre vonatkozik, amelyet a csatlakozás napja után követtek el, a svédek például így csatlakoztak utólag, igaz, náluk senki sem feltételezte, hogy valakik szervezetten, erre gyakorlatilag rendszert építve rövidítenék meg a svédeknek járó uniós forrásokat. A másik verzió a lengyel modellként is emlegetett visszamenőleges hatály, amikor az EPPO megalakulásának napjától, azaz 2021. november 20.-ig visszamenő hatállyal vizsgálódhat az Európai ügyészség. Logikus lenne, ha a Magyar-kormány ezt az opciót választaná, hiszen így 2021-re visszamenőleg vizsgálhatná az EPPO az Orbán-rendszernek a legsúlyosabb EU-s forrásokat érintő botrányait. (Emlékeztetőül, ebben a hírhedt Elios-ügy nincs benne, mert az az EPPO megalakulása előtt történt és még akkor véget is ért, de 2021 óta is készültek néhány centis kilátók és lomb nélküli lombkoronasétányok.)