Míg Orbán a színpadon hadonászik, hogy nem kér az ukránokból, az Öböl-államok sorra kötik a megállapodásokat Zelenszkijjel

• Ahogy az Irán által támadott közel-keleti országokban egészen látványossá vált a légvédelmi képességek hiánya, úgy vált egyre egyértelműbbé, hogy a világon jelenleg egy olyan ország van, amelynek friss és kézzelfogható tapasztalatai vannak ezen a téren: Ukrajna.
• Az iráni háború miatt a Perzsa-öböl környéke a kevés olyan helyek egyikévé vált, ahol bőségesen áll rendelkezésre a tőke, és sürgető a szükség az iráni drónok ellen élesben használt eszközökre.
• Volodimir Zelenszkij egy közel-keleti turnéval próbálta kihozni a háttérbe szoruló Ukrajna számára a maximumot..
• Kijev nem csupán néhány (száz, ezer stb.) drón eladására vagy egy niche-termék licenszelésére törekszik, hanem olyan országként igyekszik pozícionálni magát, amely harctéren bevált technológiát, kiképzést és operatív szakértelmet tud exportálni.
• Az iráni háború kitörésével éppen azok a légvédelmi rakéták, amelyekre Ukrajnának szüksége van az orosz támadások túléléséhez, a Közel-Keleten is keresettek lettek.

Az ukránoknak létfontosságú, hogy rajtuk maradjon a figyelem

Az Ukrajna elleni háború 2022-es megindítása óta hosszú éveken keresztül a nemzetközi sajtóban legtöbbször arról volt szó, hogy az ország miben szenved hiányt, és mire lenne leginkább szüksége az őt támogató országoktól: rakétákra, lőszerre, légvédelemre.

Persze 2022 februárja óta messze nem folyamatosan Ukrajnára figyelt a világ, de olyan hangsúlyosan az elmúlt években ritkán fordult el a figyelem a szomszédunkban pusztító háborúról, mint azóta, hogy február végén az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, láthatóan különösebb mesterterv nélkül. Ahogy Oroszország nem foglalta el Kijevet néhány napon belül, úgy az amerikaiak és az izraeliek sem kényszerítették térdre az iráni rezsimet ennyi idő alatt (igaz, a vezetésből rengeteg mindenkit likvidáltak). Iránban volt annyi kraft, hogy elkezdje lőni az erre nem különösebben felkészült közel-keleti államokat, és lezárja a Hormuzi-szorost, komoly problémákat okozva nemcsak az energiaellátásban, hanem egyre inkább a világgazdaságban is.

Az Öböl-menti országok évtizedeken keresztül nagyon súlyos dollármilliárdokat költöttek felső kategóriás amerikai légvédelmi rendszerek és hagyományos katonai eszközök beszerzésére, de most a lakosok szó szerint a bőrükön érzik, hogy a legdrágább, legjobb rendszert is túl lehet telíteni olcsó kis drónokkal, és akár kereskedelmi forgalomban kapható drónok is fenyegetést jelenthetnek egy hadihajóra, ezért záros határidőn belül új megoldásokra van szükségük. Ahogy az Irán által támadott közel-keleti országokban egészen látványossá vált a légvédelmi képességek hiánya, úgy vált egyre egyértelműbbé, hogy a világon jelenleg egy olyan ország van, amelynek friss és kézzelfogható tapasztalatai vannak ezen a téren: Ukrajna. Ráadásul mivel pont iráni (mintára gyártott) drónok százai indulnak naponta meg Ukrajna ellen, a kőgazdag olajországokban nyílt piaci rés a - többek közt a magyar vétó miatt - finanszírozási problémákkal folyamatosan versenyt futó ukránok előtt.

Sok szó volt már arról, hogyan vált Ukrajna a világ dróntesztelő laboratóriumává, ahol nemcsak a gyártási volumen, hanem az innovációs ciklus kényszerű lerövidülése miatt a fejlesztési sebesség is sok ország számára elképzelhetetlen, ezt a tudást próbálja most Ukrajna a Közel-Keleten monetizálni.