Kereskedők több 100 millió dollárnyi olajügyletet kötöttek percekkel Trump bejelentése előtt

Kereskedők több 100 millió dollár értékben kötöttek olajügyleteket percekkel azelőtt, hogy Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette: az Egyesült Államok elhalasztja az iráni energetikai infrastruktúra elleni csapásokat.

A BBC piaci adatokra hivatkozva azt írja, a kereskedési volumen kb. 15 perccel azelőtt ugrott meg, hogy az elnök egy közösségi médiás bejegyzésben közölte a döntést. Az olaj ára a bejelentés után meredeken esett, percek alatt 14 százalékkal zuhant. Azok a kereskedők, akik a váratlan lépésre fogadtak, nyereséget érhettek el.

Egyes piaci elemzők szerint a szokatlan aktivitás felveti annak lehetőségét, hogy a fogadásokat előzetes információ birtokában kötötték meg.

A BBC megkereste a Fehér Házat kommentárért. Egy szóvivő a Financial Timesnak azt mondta, a kormányzat „nem tűri, hogy bármely tisztviselő bennfentes információk alapján jogellenesen hasznot húzzon”.

A közel-keleti konfliktus megrázta a globális pénzügyi piacokat: a részvényárak estek, miközben az olaj és a gáz ára megugrott. Ugyanakkor többször is előfordult, hogy a háború lehetséges lezárásába vetett remények volatilis mozgásokat idéztek elő, az olaj ára hirtelen csökkent, a részvénypiacok pedig emelkedtek.

Szombaton Trump azzal fenyegette Iránt, hogy „eltörli a föld színéről” az erőműveit, ha 48 órán belül nem nyitja újra a Hormuzi-szorost, amin keresztül a világ olaj- és gázszállításának kb. 20 százaléka halad.

Aznap a piacok zárva voltak, de hétfő reggel, amikor Ázsiában újranyitottak, meredeken estek, miközben az olaj ára nőni kezdett.

Hétfőn keleti parti idő szerint 07:04-kor (11:04 GMT), még az amerikai piacok heti nyitása előtt az elnök a Truth Social platformján azt írta, Washington „NAGYON JÓ ÉS GYÜMÖLCSÖZŐ TÁRGYALÁSOKAT” folytatott Teheránnal az ellenségeskedések „TELJES ÉS VÉGLEGES RENDEZÉSÉRŐL”. A részvények azonnal emelkedni kezdtek, az olaj ára pedig hordónként 84 dollárig esett az amerikai referenciaár esetében.

Az elemzők azóta vizsgálják, mi történt a pénzügyi piacokon az elnöki bejegyzést megelőző percekben:

• 06:49-kor (ET) a kereskedők 734 ügyletet kötöttek WTI nyersolaj-szerződésekre a New York-i árutőzsdén (Nymex). Egy perccel később ez a szám 2168-ra ugrott, ami nagyjából 170 millió dollárnak felel meg.
• Hasonló mintázat látható a Brent nyersolaj esetében is, ami a másik fő olajbenchmark. 06:48 és 06:50 között a tranzakciók száma 20-ról több mint 1650-re nőtt, ami kb. 150 millió dollárnyi szerződést jelent.

A korábbi hétfői napok adatai azt mutatják, hogy ebben az időszakban általában jóval kevesebb ügyletet kötnek. Hasonló ügyletek történtek hétfőn az S&P 500, az Euro Stoxx 50 és más piacok határidős szerződéseivel is. Ez azt jelenti, hogy a kereskedők percekkel Trump bejelentése előtt fogadásokat kötöttek arra, hogy az Egyesült Államokban és Európában jegyzett legnagyobb vállalatok értéke emelkedni fog.

Mukesh Sahdev, az XAnalysts vezető olajpiaci elemzője azt mondta:

„Ez egyértelműen rendellenesnek tűnik. Abban az időben semmi nem utalt arra, hogy komoly tárgyalások zajlanának az Egyesült Államok és Irán között. Így az, hogy ilyen nagy összegeket tettek fel az olajár esésére, kérdéseket vet fel.”

Az időzítés miatt felmerült, hogy a fogadásokat az elnöki bejelentés előzetes ismeretében kötötték meg. Rachel Winter, a Killik & Co vagyonkezelő cég partnere azt mondta:

„Közvetlenül azelőtt, hogy közzétette a bejegyzést, elég sokan kötöttek olyan szerződéseket, amik lehetővé tették, hogy profitáljanak az olajár eséséből. Ezért felmerült a bennfentes kereskedelem gyanúja. Nem tudjuk, hogy ez igaz-e, de remélhetőleg vizsgálat indul majd az ügyben.”

Hétfőn később az iráni kormány tagadta, hogy bármiféle tárgyalás zajlott volna, és „álhírnek” nevezte az állítást, ezután az olaj ára ismét emelkedni kezdett. Az iráni parlament elnöke, Mohammad-Bagher Ghalibaf közölte: „Az álhíreket a pénzügyi és olajpiacok manipulálására használják, valamint arra, hogy kimeneküljenek abból a mocsárból, amelybe az Egyesült Államok és Izrael került.”

A BBC megkereste az amerikai pénzügyi felügyeletet, a Commodity Futures Trading Commissiont, valamint az Egyesült Királyság szabályozó szervét is.

Nem ez az első eset, hogy az amerikai külpolitika összefüggésbe hozható intenzív fogadási aktivitással. Januárban például megugrott a fogadások száma a Polymarket nevű, kriptoalapú előrejelzési platformon, amikor játékosok arra tettek, hogy Nicolás Maduro a hónap végére elveszíti hatalmát, és pár órára rá az amerikai erők elfogták a venezuelai elnököt. Egy felhasználó több mint 436 000 dollárt keresett egy 32 537 dolláros fogadással. (BBC)