A rendőrség feljelentés-kiegészítést rendelt el a Molnál történt bennfenteskereskedelem-gyanús ügyletek miatt

Még február végén írta meg a 24.hu, hogy a Mol több vezetőjénél bennfentes kereskedelem gyanúja merült fel, ezért Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke közérdekű bejelentéssel fordult a jegybankhoz (a részletekre még visszatérek, de röviden: mint azt a 444 kiderítette, három Mol-vezető Mol-részvényei túlnyomó részétől megvált január 27. és február 26., tehát a Barátság-kőolajvezeték elleni támadás és az orosz olajszállítás leállásáról szóló Mol-bejelentés közötti időszakban). Emellett egy lapunkat megkereső, de anonimitást kérő magánszemély azon a héten rendőrségi feljelentést is tett az ügyben.

A feljelentést olvasónk szerint a rendőrség befogadta, de a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya egy február 27-én kelt határozattal azt hatáskör hiánya miatt áthelyezte az ügyben illetékes BRFK-hoz, annak Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályához.

„Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentés alapján feljelentés-kiegészítést rendelt el” – közölte múlt heti kérdésünkre az ORFK Kommunikációs Szolgálata írásban. A büntetőeljárási törvény szerint a nyomozóhatóság akkor hozhat ilyen döntést, ha „a rendelkezésre álló adatok alapján a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról nem lehet dönteni”.

Hamarosan kiderülhet, indul-e nyomozás

A törvény szerint a feljelentés kiegészítésének határideje egy hónap, ennyi ideje van tehát a rendőrségnek, hogy olyan információkat szerezzen, amik segítenek eldönteni, hogy elrendeljék-e a nyomozást. A feljelentés áttételéről február 27-én értesítették a feljelentőt – az erről szóló NNI-s határozatot elküldte e-mailben –, ha a BRFK ki is használta azt a három napot, ami a törvény szerint a rendelkezésére állt, mielőtt meghozta a döntését a feljelentés kiegészítéséről, a jövő hétre el kell dőlnie, hogy elindítják-e az ügyben a nyomozást.

A feljelentéskiegészítés során a törvény szerint „a nyomozó hatóság adatgyűjtést végezhet, a feljelentőtől felvilágosítás adását, iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, valamint a kár, vagyoni hátrány, adóbevétel-csökkenés, vámbevétel-csökkenés vagy a bűncselekmény elkövetési értékének közlését kérheti”. Mivel a feljelentéstevő magánszemélynek nem volt az üggyel kapcsolatban részletes információja, csak ami a lapokban megjelent, így a BRFK vélhetően a Moltól kért tájékoztatást és dokumentumokat – ahogyan azt információink szerint az MNB is tette, amikor elindította az eljárást még februárban –, de lehetségesnek tartjuk, hogy az MNB-t is megkeresték.

Az MNB vizsgálja az ügyet

Hogy ez megtörtént-e, azt sajnos nem tudtuk meg. A rendőrséghez hasonlóan az MNB is csak szűkszavúan válaszolt az üggyel kapcsolatos, többek között ezt firtató kérdéseinkre. Ezt írták: „a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan vizsgálja a tőkepiaci kibocsátókkal kapcsolatos tranzakciókat. A jegybank a MOL Nyrt. részvényeivel kapcsolatos bennfentes kereskedés gyanújára vonatkozó bejelentés alapján megvizsgálja, hogy sérültek-e a kibocsátóhoz kötődő egyes tőkepiaci tranzakciók kapcsán a tiltott bennfentes kereskedelemre vonatkozó rendelkezések. Amíg a hatósági eljárás zajlik, az MNB arról további részleteket nem közölhet.”

Varga Mihály MNB-elnök egyébként azt már február 24-én, az első hír megjelenésének napján elmondta a Reuters kérdésére, hogy az eljárás elindult, vizsgálják, történt-e jogsértés az érintett tranzakciók során. Részleteket akkor sem közölt.

A jegybanktörvény értelmében „bennfentes kereskedelem gyanúja esetén az MNB piacfelügyeleti eljárást indít a tényállás – döntéshozatalhoz szükséges mértékű – feltárása érdekében”, írja honlapján az MNB. A piacfelügyeleti eljárás a jegybank egyik leghosszabb vizsgálati típusa, hiszen nagyon sokféle adat feltárását és mérlegelését igényelheti. A jegybanknak a törvény szerint hat hónapja van „a hatósági ellenőrzési eljárás lefolytatására, továbbá jogszabálysértés megállapítása esetén további három hónap a hatósági eljárás lefolytatására”. Tehát az egész eljárást, ha talál szabálytalanságot az MNB, valószínűleg csak az év végére zárják le.

Hárman adtak el, összesen milliárdos tételben

Ahogy már említettük, január 27-én érte orosz támadás a Barátság kőolajvezetéket, amely egyedüli rendszeres kőolajforrása a Molnak és a Mol tulajdonában álló Slovnaftnak. A támadás nyomán a vezetéken leállt a kőolajszállítás. Ez utóbbi tényt azonban a Mol csak február 16-án hozta nyilvánosságra – a Bloomberg meg nem erősített hírként már február 13-án írt róla –, amikor kérte a kormánytól a stratégiai készletek felszabadítását.

Ebben az időszakban számításaink szerint

• Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes a tulajdonában lévő összes részvényt,
• Anthony Radev igazgatóság tag a tulajdonában lévő összes részvényt,
• Járai Zsigmond igazgatósági tag a tulajdonában lévő részvény 91,22 százalékát eladta.

A tranzakciókból a Mol által közzétett bejelentése szerint Radev 642 368 936 forintnyi bevételt ért el, Járainak 604 889 920 forintnyi bevétele, míg Székelynek 118 751 256 forintnyi bevétele származott az ügyletekből. Utóbbi azonban január 27-én akkor adta ki az eladási megbízást a csak 11 nappal korábban, a cég javadalmazási programjában kapott összes részvényének eladására, amikor a Molnál – a cég tájékoztatása szerint – még nem tudtak a támadásról.

A két igazgatósági tag eladásaival kapcsolatban pedig a Mol azt közölte: „Járai Zsigmond és dr. Anthony Radev által végrehajtott részvénytranzakciók időpontjában a MOL a Barátság kőolajvezeték – fenti háborús eseménnyel kapcsolatos – leállását nem minősítette bennfentes információnak.” Ezt azzal indokolták, hogy a háború kitörése óta eltelt négy évben „nem kevesebb, mint huszonhárom alkalommal történt rövidebb, hosszabb leállás valamilyen háborúval összefüggő esemény miatt a kőolajvezetéken”.