Nehéz feladat elé állítja a Trump-barát európai szélsőjobbot az iráni háború

Bár Orbán Viktor még mindig nem képes kritizálni a békeelnökből villámgyorsan háborús elnökké vált Donald Trumpot, az európai szélsőjobboldali/populista pártok sok esetben már nyíltan szembefordultak az agresszív amerikai külpolitikával. Mindez pedig komoly dilemma elé állítja őket, hiszen nem is olyan régen még az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiában is kiemelt szerep jutott az európai szélsőjobboldali pártoknak, melyeket már a korábbi MAGA-ideológus Steve Bannon is egy amerikai vezetésű populista internacionálé keretében egyesített volna.

Láthattuk, hogy J.D. Vance alelnöktől Elon Muskig az USA mai erős emberei nyíltan támogatták a német AfD-t vagy a brit Reform UK-t, ám ezt a barátságot már Trump venezuelai akciója és a Grönlanddal szembeni fenyegetései is megroppantották januárban, az iráni háború pedig végképp betette a kaput, írja elemzésében a Foreign Policy.

Még olyan, Trumppal baráti viszonyt ápoló politikusok is szembefordultak vele, mint Giorgia Meloni, aki mészárlásnak nevezte az iráni lányiskola lebombázását, az izraeli–amerikai irányítású háborút pedig a nemzetközi jogon kívül állónak minősítette.

Különösen nehéz helyzetbe hozta Trump azokat az európai elvbarátait, akik az iráni háború sikerrel kecsegtető első napjaiban még beálltak mögé, mint például Nigel Farage, aki azóta már kénytelen volt korrigálni az álláspontját, és már ő is egyetért Keir Starmer miniszterelnökkel abban, hogy Nagy-Britanniának ki kell maradnia a háborúból. Mélyen hallgat a témában Matteo Salvini is, aki korábban Nobel-békedíjat követelt Trumpnak, és csak a pártja másik tisztviselője szólalt meg, aki annyit mondott, mindig a diplomáciai megoldásokat preferálják.

Az európai szavazók körében Trump Amerikája nagyjából világnézettől függetlenül extrém népszerűtlen, és erre rájöttek a populisták is, kivéve Kelet-Európát, ahol még lehet kampányolni J. D. Vance látogatásával. A Foreign Policy cikke a helyzetet a hidegháború idejéhez hasonlítja, amikor a szovjet rezsim nagy reményeket fűzött Európa marxista–leninista pártjaihoz: a Francia Kommunista Párt és az Olasz Kommunista Párt a második világháború utáni években különösen hatalmas népszerűségnek örvendtek egy ideig, amíg Moszkva autoriter működése és gazdasági kudarcai fokozatosan alá nem ásták a vonzerejüket. Ám semmi sem rombolta le a támogatottságát annyira látványosan, mint a keletnémet, magyar és csehszlovák népfelkelések és reformmozgalmak katonai erővel való eltiprása.

A helyzetet tovább súlyosbították az Epstein-akták, melyekből az is látszik, hogy Steve Bannon 2018-ban és 2019-ben dicsekedett Jeffrey Epsteinnek a nemzetközi szélsőjobboldal támogatására tett erőfeszítéseivel. Mondani sem kell, hogy egyetlen mai európai populista vezető sem szeretne ehhez a társasághoz kapcsolódni.

A lap azonban arra is figyelmeztet, hogy tekintettel a jobboldali populisták által az évek során tanúsított opportunizmusra, nem zárható ki, hogy idővel újra közeledjenek egymáshoz a MAGA-val. (via Foreign Policy)