Dánia januárban tényleges amerikai támadásra készült: vérkészítményeket szállítottak Grönlandra, és felkészültek a leszállópályák felrobbantására

A dán közszolgálati DR beszámolója szerint Dánia 2026 januárjában konkrét katonai lépésekkel készült egy esetleges amerikai támadásra Grönland ellen, miután Donald Trump korábban nem zárta ki a sziget erővel történő megszerzését. A lap több mint egy tucat, magas rangú dán, francia és német forrásra hivatkozva azt írja: a koppenhágai vezetés attól tartott, hogy az Egyesült Államok akár katonai eszközökhöz is nyúlhat.

A dán hadsereg sietve katonákat vezényelt a szigetre, akik robbanóanyagokat vittek magukkal, hogy szükség esetén megsemmisíthessék a kulcsfontosságú repülőterek kifutópályáit Nuukban és Kangerlussuaqban. A cél az volt, hogy megakadályozzák amerikai csapatok légi úton történő partraszállását. A szállítmányok között vérkészítmények is voltak, ami arra utal, hogy Koppenhága valós fegyveres konfliktus lehetőségével számolt.

Francia és német források szerint Dánia már 2025 elején – Donald Trump megválasztása után – politikai támogatást keresett ahhoz, hogy ellenálljon az egyre erősödő amerikai követeléseknek Grönland átvételére. Az európai országokkal együtt kidolgozott válaszlépések célja az volt, hogy erős európai szolidaritást és közös katonai jelenlétet mutassanak Grönlandon.

Amikor aztán 2026. január 3-án az Egyesült Államok katonai akciót hajtott végre Venezuelában, és eltávolította az ország elnökét, a dán és európai döntéshozók ezt annak jeleként értelmezték, hogy Trump a gyakorlatban is kész katonai erőt alkalmazni külpolitikai céljai érdekében, így a grönlandi forgatókönyvet is komolyan kellett venniük.

Dánia európai szövetségeseihez fordult, és Franciaország, Németország, valamint több északi ország is katonai támogatást ajánlott fel. A stratégia lényege az volt, hogy több nemzet katonai jelenlétével növeljék egy esetleges amerikai beavatkozás politikai és katonai költségét, ezzel elrettentve Washingtont. A katonák éles lőszerrel érkeztek, és a hivatalosan hadgyakorlatként kommunikált művelet valójában egy éles védelmi készültséget jelentett. A szigetre dán elit alakulatok és francia hegyivadászok is érkeztek, miközben dán vadászgépek és egy francia hadihajó is a térségbe indult.

A cél az volt, hogy ha amerikai támadás történne, az már nyílt, súlyos ellenséges cselekedetnek minősüljön több NATO-ország ellen:

„Ilyen helyzetben nem voltunk 1940 áprilisa óta” – mondta egy dán katonai forrás, utalva arra, amikor a náci Németország komolyabb harcok nélkül megszállta Dániát. Ezúttal azonban a döntés az volt: ellenállnak. A katonák úgynevezett királyi védelmi parancsot kaptak, amely előírja, hogy támadás esetén harcba kell szállni.

Az nem világos, hogy az európai szövetségesek harcoltak volna-e amerikai támadás esetén. „Örülök, hogy erre nem kellett választ adnunk” – mondta egy német tisztviselő. Ha az USA NATO-katonák ellen támadt volna, az alapjaiban kérdőjelezte volna meg az egész szövetségi rendszert.

A helyzet végül január végén enyhült, amikor Trump kijelentette, hogy nem alkalmazna katonai erőt Grönland megszerzésére, bár stratégiai jelentőségét továbbra is hangsúlyozta. A DR forrásai szerint azonban a válság mély nyomot hagyott az európai gondolkodásban: sokan úgy látják, hogy a kontinensnek hosszú távon fel kell készülnie arra, hogy biztonságát az Egyesült Államoktól függetlenül is képes legyen garantálni. (via DR)