Évtizedes dogmákat dönt meg Macron nukleáris doktrínája

• Emmanuel Macron francia elnök új alapokra helyezte a francia nukleáris elrettentést.
• Franciaország kész kiterjeszteni a nukleáris védőernyőt európai szövetségeseire.
• Évtizedek után újra erősíteni fogják a francia nukleáris arzenált is.

Az iráni háború némileg háttérbe szorította Emmanuel Macron új nukleáris doktrínát ismertető beszédét, pedig a francia államfő kijelentéseit túlzás nélkül történelmi jelentőségűnek értékelik a szakértők (még akkor is, ha manapság alacsonyan szállnak a történelmi jelentőségű események). Az elnök március 2-án az Île Longue-i tengeralattjáró-bázison tartott beszéde régi hagyományhoz illeszkedik, hiszen a francia elnökök nagyjából ciklusonként egyszer tartanak ilyen átfogó beszédet a nukleáris elrettentés elveiről és kereteiről. Macron legutóbb 2020 februárjában, első elnöki ciklusában tartott ilyet, ám az azóta eltelt hat évben többet változott a geopolitikai környezet, mint máskor évtizedek alatt. Ezért ez a mostani beszéd már előzetesen is nagy várakozásokat generált, és már maga Macron is utalt rá a februári müncheni biztonságpolitikai konferencián, hogy az új francia nukleáris doktrína komoly elmozdulást jelez majd.

Meg kell azonban jegyezni, hogy Macronnak nem kellett az ukrajnai háború vagy Trump visszatérése ahhoz, hogy újfajta víziót kínáljon a szövetségeseinek, hiszen már hat éve is felajánlotta országa európai partnereinek, hogy stratégiai párbeszédet folytassanak a francia nukleáris védelmi ernyőről. A javaslatot akkor teljes csend fogadta, hiszen még mindenki biztos volt abban, számíthat az Amerikai Egyesült Államok nukleáris elrettentő erejére. Az elmúlt hat évben azonban nemcsak az derült ki, hogy a világ jóval veszélyesebb hely, mint az európai vezetők gondolták, de az is, hogy egyáltalán nem magától értetődő már az amerikai segítségben bízni.

Az Egyesült Államokon kívül két NATO-tagállamnak van csak nukleáris hadereje, közülük azonban Nagy-Britannia részt vesz a NATO Nukleáris Tervező Csoportjában, Franciaország azonban már a hatvanas évek óta kimarad ebből, és a nukleáris ütőerő feletti végső döntés joga kizárólagos francia szuverenitást élvez. A briteknek ezért jóval kisebb mozgásterük van a saját nukleáris stratégia tekintetében, mint a franciáknak. Utóbbiaknál azonban a nukleáris fegyverek feletti döntés kizárólag az elnök hatásköre, ezért ezek a beszédek különösen nagy súlyúak.

Előretolt elrettentés

Macron beszédének két legjelentősebb eleme a védőernyő európai kiterjesztése, illetve az atomtöltetek számának növelése volt – mindkettő jelentős elmozdulást jelent az eddigi francia állásponthoz képest, ezért nem is túlzás, hogy Bruno Tertrais nukleáris szakértő szerint „ez a francia nukleáris politika legjelentősebb átalakítása az elmúlt harminc évben”, míg a Politico a hidegháború óta a legnagyobb európai nukleáris átrendeződésről beszél.