„Szinte senki sem számított arra, hogy év végén lassul a növekedési ütem” – nem voltak elájulva az elemzők a friss gazdasági adattól

A KSH jelentése szerint tavaly az év egészében 0,3 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, míg előző év azonos időszakához képest az utolsó negyedévben 0,5 százalékos volt a növekedés mértéke. Az adat túlzott meglepetést nem okozott, előzetesen hasonlóra számítottak az elemzők. Az viszont váratlan fejlemény volt Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint, hogy

„a magyar gazdaság éves bázisú növekedési üteme még lassult is a negyedik negyedévben a harmadikhoz képest a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok alapján, amire szinte senki nem számított”.

Az elemző szerint tavaly év végén a fogyasztás lehetett ismét a húzóerő, amit a vélhetően „kiábrándító” ipari teljesítmény, a beruházások és a nettó export húzott lefelé. A kommentárja alapján ezt a véleményt osztja Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője is. Szerinte „összességében a visszafogott negyedéves teljesítmény azt jelzi, hogy nem volt érdemi javulás a tavalyi év végén sem a gazdaság teljesítményében. Ez az idei évre nézve is a – a gyengébb áthúzódó hatás révén – visszafogottabb teljesítményt vetít előre”.

A friss adat fényében nem lettek optimistábbak az elemzők az idei évi várható teljesítményt illetően, ennek oka részben a gyenge áthúzódó hatás. Abban is egyetértenek az elemzők, hogy 2026-ban is a fogyasztás lehet a gazdaság húzóereje, főként a kormányzati intézkedések hatására. Bár Virovácz Péter megjegyzi, hogy „ezek eddig nem tudták magasabb fokozatba kapcsolni a gazdasági növekedést”. Szerinte a legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy a többletjövedelem mekkora része kerül be aktívan a gazdaságba, és hogy a bővülő fogyasztás mekkora arányban generál importot, részben semlegesítve a fogyasztásból származó pozitív hatást.

Nyeste Orsolya szerint azonban 2026-ban a magyar gazdaság kikeveredhet a stagnálás állapotából a külső kereslet remélt élénkülése és a javuló európai konjunktúra reményében.

„Nem túl jó ómen azonban, hogy a Németország felől érkező, javuló adatsorok eddig csak minimálisan tudtak lecsapódni a hazai mutatókban, és a fentebb említett gyengébb technikai hatás is fontos lehet”.

Az Erste Bank így az idei évre 2 százalékos növekedést vár, de a kockázatok inkább lefelé mutatnak, főként a tavaly év végi gyenge teljesítmény miatt. Az ING Bank az eddigi 2,3 százalékos várakozását 1,9 százalékra csökkentette.