Még tovább tudott lassulni, pocsék évet zárt a magyar gazdaság

A tavalyi utolsó negyedévben a nyers adatok szerint 0,7, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,5 százalékkal, az év egészében 0,3 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a kiigazított adatok szerint, áll a KSH által pénteken kiadott gyorsjelentésben.

A KSH az elmúlt időben revideált több korábbi éves GDP-adatot, méghozzá többségüket lefelé, például a 2023-as recessziót az eredetileg, gyorsjelentésekben közölt 0,7 százalékról 0,8 százalékra módosította, de lejjebb vitte a megelőző évek növekedését és a 2020-as recesszió mélységét is. Ha csak az utóbbi néhány évet nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a 2025-ös nagyon halvány, erőtlen növekedéssel sikerült a magyar gazdaságnak visszatérnie a 2022-es szintre (a 0,8 százalékos csökkenés és 0,6, illetve 0,3 százalékos növekedések egyenlege az akkor szint 100,09 százaléka).

Negyedéves alapon, a harmadik negyedévhez képest 0,2 százalékos volt a növekedés.

Ezzel némiként javult a helyzet, hiszen az elmúlt 14 negyedévben így már 5-ben sikerült növekedést elérni negyedéves alapon. A most közzétett adat sok meglepetést nem okozhatott, ugyanis a Portfolio cikke szerint az elemzői konszenzus is 2025 egészére 0,3 százalékos növekedést vetített előre, míg a negyedik negyedévre 0,7 százalékos éves és 0,4 százalékos negyedéves bővülést jelzett.

Emlékezetes, első körben a kormány még 3,2 százalékos növekedéssel és repülőrajttal tervezte az évet, ebből lett végül novemberre már csak 0,5 százalékos a kormányzati várakozás, de ezt is sem sikerült elérni.

A statisztikai hivatal most még csak egy részleteket nem tartalmazó úgynevezett első becslést tett közzé (a részletes GDP-adatot március 3-án teszik majd közzé). Most csupán két mondatot írtak arról, hogy mik voltak a GDP-t leginkább befolyásoló tényezők – az előző háromnegyed év és az október-decemberi időszakról megjelent néhány ágazati statisztika alapján nem volt túl meglepő, hogy

a KSH szerint a GDP növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, azon belül a pénzügyi, biztosítási tevékenység, a kereskedelmi ágak és az építőipar teljesítménye járult hozzá. A legnagyobb mértékben pedig az ipar visszaesése fékezte a gazdaság teljesítményét.

Mostanra már azt mondhatjuk, hogy a magyar gazdaság szerkezete évek óta bemerevedett:

• az ipar fékezi a GDP-növekedést, ezen belül a járműgyártás és az elmúlt években az akkugyártás is hanyatlott;
• a mezőgazdaság, főleg az időjárástól függően, hatalmas kilengésekkel növekszik vagy esik vissza (2022-ben 24 százalékkal, 2024-ben 14 százalékkal esett vissza, a köztes évben, 2023-ban több mint 30 százalékkal nőtt);
• a szolgáltatások kiszámíthatóan jobban teljesítenek (főleg az információ, kommunikáció), ezen belül a fogyasztás kiszámíthatóan erősödik, a turizmus gyorsabban, a kiskereskedelem lanyhábban.

Bár a legtöbb havi ágazati statisztikából eddig csak az októberi és a novemberi jelent meg – a turizmus az egyetlen kivétel –, azok alapján valószínűsíteni lehetett, hogy az idei utolsó negyedévben sem változtak ezek a folyamatok. Az ipar októberben 2,7, majd novemberben 5,4 százalékkal esett vissza, és elérte az ötéves mélypontját. A havi alapú mutatók sem voltak reménykeltőek: míg októberben 0,5 százalékkal magasabb volt az ipari termelés a szeptemberinél, addig novemberre ez mínusz 2 százalékba fordult át.

Az építőiparban folytatódott a fűrészfogazás, azaz a jobb és rosszabb hónapok váltakozása. Októberben 9,7 százalékos pluszban, novemberben 5,6 százalékos mínuszban volt az ágazat az előző évihez képest, havi alapon viszont már októberben is visszaesett szeptemberhez képest (–1,9 százalék), majd ez zuhanásba csapott át az év utolsó előtti hónapjában (–7,3 százalék, ez volt a második legrosszabb érték 2025-ben).

A szolgáltatószektorok közül a kereskedelemről és a turizmusról (a szálláshelyek forgalmáról) vannak havi adatok. Az idegenforgalomban mindhárom hónap szép növekedést hozott – bár az év végét leszámítva nem ezek a legforgalmasabb hónapok –, a vendégek száma 8-12 százalékkal, a vendégéjszakáké 6-10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A kiskereskedelmi forgalom az első háromnegyed évben lassan, de stabilan növekedett, és nagyjából ezt láttuk az utolsó negyedévben is. De az októberi 3 után novemberben, ami a közelgő karácsony miatt már erős forgalmat szokott produkálni, csak 2,5 százalékos volt a forgalombővülés az előző évhez képest, míg októberhez képest csupán 0,1 százalékos. Ez tehát valószínűleg szintén nem adott túl nagy erőt a gazdaságnak az utolsó negyedévben – hacsak nem volt bámulatosan nagy decemberi forgalombővülés.

Van viszont a szolgáltatásokon belül két olyan terület, amiről nincs havi rendszeres adatközlés, márpedig vélhetően felfelé hajtották a GDP-t: ez a „Pénzügyi, biztosítási tevékenység”, valamint az „Ingatlanügyletek” nemzetgazdasági ág. Feltehetően a fix 3 százalékos kamatozású Otthon start ezeknek lendületet adott (előbbi egyébként már a harmadik negyedévben is 3,8 százalékkal nőtt éves alapon, utóbbi viszont a tavalyi harmadik negyedév óta csekély, egy-két tizedszázalékos visszaesésben volt). A pénzügyi tevékenységet a KSH rövid, kétmondatos tájékoztatása is nevesítette egyik olyan ágként, ami a GDP növekedéséhez leginkább hozzájárult.