A harmadik legrosszabb teljesítményt nyújtotta a magyar gazdaság az EU-ban

A magyar gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben előző év azonos időszakához mérten 0,5 százalékkal növekedett, az előző negyedévhez viszonyítva pedig csupán 0,2 százalékkal. Nagy meglepetést ugyan nem okoztak az adatok, hiszen nagyjából ilyen mértékű változásokra számítottak az elemzők is, arra viszont szinte senki sem gondolt, hogy a harmadik negyedévi növekedési ütemnél lassabb fog összejönni az utolsó három hónapban.

Ugyan a kormány eddig rendre azt mondta az aktuálisan megjelenő adatokra, hogy „háború idején ennyit tud” a magyar gazdaság, erre az uniós tagállami rangsorok rendre rácáfolnak. És ugyan eddig még a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről hivatalos közleménnyel az adatokkal kapcsolatban a cikk megjelenéséig nem találkoztam, egyáltalán nem lennék meglepve, ha valami hasonló gondolatív ezúttal is fellelhető lenne benne. A német gazdaság hanyatlása és annak magyar gazdasággal való szoros kapcsolata mellett.

Mindenesetre a most megjelent adatokkal sem megyünk sokra. Ugyan az előző negyedévhez mért 0,2 százalékos növekedés nem lóg ki annyira a sorból, az éves bázisú 0,5 százalékos bővülés az egyik leggyatrább az eddig megjelent 15 tagállam teljesítménye között.

A negyedéves bázison az szépíti a helyzetet csupán, hogy a magyar 0,2 százalékkal megegyező teljesítményt hozott össze több ország is: Belgium, Franciaország, Ausztria és Svédország. Viszont ez ettől még a harmadik legrosszabb teljesítmény, ennél gyengébb csak az észtek stagnálása és az írek 0,6 százalékos zsugorodása volt. Utóbbi ország gazdasága ezzel egyébként recesszióba került, mivel sorban ez volt a második zsugorodó negyedév.

A rangsor másik végén egyébként kimagasló, 1,7 százalékos bővüléssel áll Litvánia, amit a spanyol és a portugál gazdaságok 0,8-0,8 százalékos növekedései követnek.

Éves bázison nézve már egyértelműen sokkal csúnyább az összkép. A magyar gazdaság 0,5 százalékos növekedése ezúttal is a harmadik legrosszabb lett, aminél gyengébb teljesítmény a német gazdaság (0,4 százalékos növekedés) és Finnország hozott össze, utóbbi stagnált. A német gazdaság vesszőfutása már egyáltalán nem tűnik annyira nyilvánvalónak egyébként, hiszen míg éves bázison csak egy hajszállal teljesített rosszabbul a magyar gazdaságnál, negyedéves szinten pont egy hajszállal jobbat tudott nyújtani (0,3 százalékos növekedés).