Az európai szélsőjobbos pártok sorra igyekeznek elhatárolódni Trumptól

Bár a Trump-kormányzat a nemzetbiztonsági stratégiájában is kiemelt szerepet szán az európai szélsőjobboldali pártoknak, azoknak ez a kapcsolat egyre terhesebb. Már a venezuelai elnök, Nicolás Maduro elrablása is érezhetően kellemetlenül érintette ezeket a politikai erőket, Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos fenyegetőzése annyira Amerika-ellenessé tette az európai közvéleményt, hogy a szélsőjobb most nem győzi magát eltávolítani Trumptól.

Ez a folyamat annyiban nem új, hogy már tavaly megfigyelhető volt, hogy pont azok a szélsőjobboldali populisták kerültek politikailag nehéz helyzetbe, akiknek elvileg örülniük kellene Trump elnökségének: Kanadában és Ausztráliában is jelentősen esett ezeknek a pártoknak a népszerűsége, és bukták is emiatt a választásokat.

Sőt, Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője már tavaly, az amerikai nemzetbiztonsági stratégiára reagálva úgy nyilatkozott, hogy nem szeretné, ha Európa „bármely nagyhatalom alárendeltjévé” válna. Akkor azonban még európai elvbarátai nem osztották ezt az álláspontot.

Venezuela megtámadása és pláne Grönland fenyegetése viszont új helyzetet teremtett: a német AfD mindkét társelnöke nyíltan bírálta az amerikai külpolitikát. Alice Weidel szerint Trump nem cselekedett másképp, mint Vlagyimir Putyin. „Trump megsértette egyik alapvető kampányígéretét, nevezetesen azt, hogy nem avatkozik be más országok ügyeibe” – mondta, míg az AfD másik társelnöke, Tino Chrupalla is elutasította Trump „vadnyugati módszereit”.

Ugyancsak szembefordult az amerikai elnökkel Nigel Farage, a brit Reform UK vezetője:

Nem mindig értünk egyet az amerikai kormánnyal, és ebben az esetben különösen nem. Ezek a vámok károsak lesznek számunkra.

Ha Grönland sebezhető a rosszindulatú befolyásokkal szemben, akkor nézzük meg újra Diego Garcia esetét

– mondta, utalva arra a Diego Garcia-i bázisra, amely ugyan formálisan már Mauritius szuverenitása alá tartozik (legalábbis fog a ratifikáció után), de a brit–amerikai irányítás alatt álló katonai bázis zavartalanul működhet tovább.

Bardella pedig tovább távolította pártját Trumptól, amikor azért bírálta, mert a venezuelai beavatkozás bevallottan „elősegíti az amerikai olajcégek gazdasági érdekeit”, a Grönland elfoglalásával kapcsolatos fenyegetését pedig „egy európai ország szuverenitásának közvetlen megkérdőjelezésének” nevezte.

A skandináv szélsőjobbot már korábban kellemetlen helyzetbe hozta Trump, e pártok többsége tavaly az első grönlandi fenyegetések után szembefordultak Amerikával. Újdonság viszont, hogy már az eddig lojális Kelet-Európában is van olyan szélsőjobboldali erő, amely bírálni merészelte Trumpot: a közvélemény-kutatások szerint a Szlovákiában harmadik helyen álló Republika vezetője, Milan Uhrík elítélte az USA agresszív külpolitikáját.

„Ki látott már olyan esetet, hogy egy ország kommandósai elrabolták egy másik ország elnökét?” – kérdezte Milan Uhrik a múlt héten egy televíziós interjúban. „Hova jutnánk, ha a nemzetközi konfliktusokat ilyen módon oldanák meg?”

Még a Trumppal kifejezetten baráti viszonyt ápoló olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni is kénytelen volt hátrébb lépni és elítélni a Grönland megszerzéséről szóló nyilatkozatokat. Azt pedig már csak mi tesszük hozzá, hogy arra valószínűleg felesleges várni, hogy Orbán Viktor is szembeforduljon az amerikai elnökkel: a magyar kormány túlságosan is hozzákötötte magát Trumphoz, és ezt a köteléket három hónappal a választások előtt Grönland miatt nem fogják veszélyeztetni. (via Bloomberg)