Trumpnak nem is annyira Grönland a fontos, hanem a könnyű győzelem

• Trump egy éve hajtogatja, hogy kell neki Grönland, de eddig csak félig-meddig hittek neki. Venezuela óta viszont már kevesen kételkednek ebben.
• Mi van az elnök Grönland-mániája mögött, és miért furcsább ez a többi, kilátásba helyezett amerikai akciónál?
• Mit tehet Dánia, és mit akar Grönland? És érdekel-e ez még bárkit?

2026. január 3-án új időszámítás kezdődött, valahogy úgy, ahogyan 2022. február 24., az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete is korszakhatár volt. Most az USA fegyveres erői csaptak le Venezuelára, ahol elfogták és New Yorkba szállították Maduro elnököt, a diadalittas Trump pedig sokadszorra is megismételte, országának szüksége van Grönlandra. A venezuelai akció fényében azonban ez jóval konkrétabb fenyegetésnek tűnt a korábbi nyilatkozatainál, mint ahogy az is, hogy pár héttel korábban az elnök grönlandi különmegbízottat nevezett ki Jeff Landry louisianai kormányzó személyében. „Sajnos úgy gondolom, hogy az amerikai elnököt komolyan kell venni, amikor azt mondja, hogy Grönlandot akarja” – ismerte be a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen.

Napra pontosan egy évvel ezelőtt a második elnöki ciklusára készülő Donald Trump fia, Donald Trump Jr. Grönlandra utazott, ahol kijelentette, a grönlandiak „rendkívül jól járnak majd, ha és amikor” az Egyesült Államok része lesznek. Ugyanazon a napon a Grönland megszerzéséről előzőleg többször is nyilvánosan fantáziáló idősebb Trump már a katonai, illetve gazdasági nyomásgyakorlást se zárta ki, amennyiben Dánia elutasítaná a sarkvidéki sziget megvásárlására vonatkozó ajánlatát.

Trump már az első elnöki ciklusában többször is beszélt arról, hogy meg szeretné vásárolni az értékes ásványkincsekben gazdag, hatalmas szigetet Dániától, ám akkor ennél nem jutott tovább az ügy. Tavaly januárban viszont nemcsak a dán kormány, de a legtöbb EU-vezető hátán is végigfutott a hideg, miután Trump arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra, és ha törik, ha szakad, meg is szerzi a szigetet.

Az azóta eltelt évben viszont arrogáns amerikai nyilatkozatoknál és felháborodott dán válaszreakcióknál nem nagyon történt több, leszámítva, hogy J. D. Vance alelnök márciusban a grönlandi amerikai katonai támaszpontra utazott, ahol egyrészt megdöbbent a farkasordító hidegen, másrészt elismételte Trump kijelentéseit, továbbá Dániát hibáztatta, amiért szerinte elhanyagolták a sziget lakóit és biztonságukat. Mivel azonban történt épp elég krízis a világban és Amerikában is, Grönland áprilisra kikopott a hírekből, és néha ugyan újra felmelegítette valaki a témát, még akár azt is lehetett hinni, hogy többé-kevésbé nyugvópontra került az ügy. Egészen Nicolás Maduro elfogásáig.

De miért Grönland?

Amióta a sziget tavaly év elején Trump fókuszába került, rengeteg elemzés tért ki Grönland stratégiai fontosságára és a szigeten fellelhető temérdek ásványkincsre: Grönland az egyik legnagyobb ritkaföldfém-tartalékot rejti a világon, továbbá számos értékes érc is fellelhető ott a vasérctől kezdve a cinken át a rézig. A geostratégiai jelentőségét pedig az adja, hogy az Északi-sarkvidék kulcsfontosságú pontján fekszik, ellenőrzést ad az Észak-Amerika és Európa közötti katonai és légi útvonalak felett, valamint szerepe van a rakétavédelemben és a sarkvidéki hajózásban is.

Csakhogy az USA egyáltalán nem szorul rá arra, hogy megszerezze a teljes kontrollt Grönland felett, hiszen évtizedek óta szoros a katonai együttműködés a szigeten Dániával.

Eleve most is működik a Pituffik katonai bázis Grönlandon, ahol Vance is járt márciusban. Egy, az Atlantic cikkében megszólaltatott, név nélkül nyilatkozó dán politikus szerint gyakorlatilag nem lehetne a Pentagonnak olyan kívánsága Grönlanddal kapcsolatban, amit ne teljesítenének: „Ha az amerikaiak újabb katonai bázist akarnak, csak mondják meg, hol” – mondta. „Ha radart akarnak, felállíthatják.”

Sőt, a dánok nyitottak lennének arra is, hogy tárgyaljanak a bányászati koncessziókról. Épp ezért nem értik, miért ragaszkodik Trump a sziget teljes bekebelezéséhez, akár egy régi szövetségessel való nyílt konfliktus árán is. Pláne, hogy az Egyesült Államok döntött úgy, hogy a hidegháború idején tízezres grönlandi katonai kontingensét mostanra mindössze pár száz fősre csökkentette.