Lázár János külön lebeszélte Orbánnal, hogy ne hozzá kerüljön Paks 2

A kormánykeretbe 4 év kihagyás után után visszatérő Lázár János úgy foglalta össze a miniszteri céljait a csütörtöki meghallgatásán, hogy 2030-ra Magyarország Európa egyik legjobb országa legyen, 10 év múlva az épületek és az országkép ne legyen rosszabb, mint Ausztriában. Ennek érdekében pedig hatékonyabbá, gyorsabbá, akadálymentessé tegye az állami beruházásokat.

Az ő dolga az lesz, hogy ha valaki Ausztriából átjön Magyarországra, akkor az utak és az épületek állapota alapján ne tudja megmondani, hogy másik országba érkezett. Azon fog dolgozni, hogy ebben az országban mindent magyar építészek tervezzenek, mindent magyar vállalkozások építsenek.

„Engem Orbán Viktor egy magyar világ felépítésére kért föl és nem pedig másra.”

A meghallgatás után elmondta, hogy külön kellett tárgyalnia Orbán Viktorral arról, hogy ne hozzá kerüljön a paksi beruházás. Ez végül Szijjártó Péternél kötött ki.

A meghallgatáson azért elismerte, hogy sok mindennek kell változnia, hogy a magyar építésztársadalom, a magyar beruházók, a magyar beruházások versenyképesek legyenek. Most egy új rendszert akar felépíteni az állami beruházásokra. A következő néhány hétben felméri, hány állami beruházás van folyamatban, és ezeket átvilágítja. Ezeknek az összege 10 ezer milliárd forintot jelent. Megnézi, melyikek azok, ahol még nem volt közbeszerzés vagy kiviteli szerződés, hol hiányzik a forrás, hol vannak pénzügyi akadályok. A következő egy hónapban többek között egyeztetne a kamarákkal, a Fővárosi Önkormányzattal, az önkormányzati szövetségekkel, az építőipari dolgozók szakszervezeteivel.

Szeptemberre pedig benyújtana egy teljesen új kerettörvényt az állami beruházások szabályozására. Ebben az ötlettől a használatbavételi engedélyig újragondolna mindent, nagyobb figyelmet fordítana az állami beruházások előkészítésére, megtervezésére, társadalmi megtervezésére. „Ott építsünk és azt építsünk, aminek a társadalmi hasznossága helyben és a nemzet szempontjából is egyértelműen indokolt és fönntartható.”

Megtiltaná, hogy az állami beruházásoknál a tervezést is a kivitelezőknek adják. De az a gondolat sem áll távol tőle, hogy az egypályázós beruházásokat érvénytelenítsék.Orbán felhatalmazta egy olyan minisztériumi beruházási modell létrehozására, amiben egy helyről valósítják meg a mélyépítéséket (vasútépítés, útépítés), a magasépítéséket és a vizes beruházásokat. Szerinte a minisztériumi struktúrát ellenőrizni is jobban lehet. Azt mondta, hogy a politikában az élni és élni hagyni elvét vallja, a beruházásoknál pedig a jusson és maradjon elvét. „Az én feladatom az állami beruházások erejének képességének és az állami költségvetés védelme úgy, hogy jusson és maradjon is. Jusson az építési vállalkozóknak és maradjon az államkasszának is.”

Az Építési és Beruházási Minisztérium felállításához régi embereit hozta vissza. A helyettese Csepreghy Nándor lesz, aki már a miniszterelnökségi időkben is vele dolgozott. A közigazgatási államtitkár Juhász Tünde lesz, aki eddig Lázár első kabinetfőnöke volt Vásárhelyen, most pedig a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalt vezeti. A sajtófőnöke pedig megint Krakkó Ákos lesz. A beruházásokért Nagy Bálint keszthelyi képviselő fele. Az építésügyet pedig Lánszki Regőre bízza.

Jobb Budapestet épített volna

Bár Lázár János az elmúlt években szinte folyamatosan arról beszélt, hogyan fejlesztené a vidéket és a mezőgazdaságot, mégsem agrárminiszter lett belőle, hanem a fővárosi beruházásokért is ő felel. A miniszteri meghallgatásán igyekezett bizonygatni, hogy ez a terület is érdekli:

„Ha csak a tudósításokat hallgatom vagy nézem, akkor az rajzolódik ki, hogy Lázár jön egy teherautóval Hódmezővásárhelyről, fölszedi az aszfaltot az Andrássy úton és elviszi Földeákra. (Földeák a választókörzetem egy nagyon szép falva.) Szeretném előre mondani, hogy Budapest azzal, hogy akár csak egy budapesti fejlesztés is hozzám kerül, nagyon jól fog járni.

Ha valaha az életemben egy nagyváros vagy akár Budapest vezetésére lehetőséget kaphattam volna, akkor Budapest ma sokkal jobb város lehetne.”

Azt ígéri, nem Budapest fog kevesebbet kapni, hanem a vidék többet, ahhoz képest, amit korábban kapott. Elmondta azt is, hogy az ország aranytartalékát továbbra is a vidékben látja, és a vidék neki az első. „Nem szeretném, hogy a politikai különbözőség miatt Budapest főpolgármestere csak azért, mert »minél rosszabb az országnak, annál jobb az ellenzéknek« elven bármilyen beruházást is megpróbálna megakadályozni.”

Reméli, hogy meg tudja győzni Karácsony Gergelyt az építkezések mikéntjéről. De azt is mondta, hogy „a helyiek ellenében, ráerőszakolni egy közösségre, akár Budapest főváros közösségére vagy egy magyar falu közösségére egy állami beruházást nem fogok”. Inkább megpróbál kompromisszumot kötni.

Amikor a Városliget beépítéséról kérdezték, Lázár azt mondta, hogy az új Nemzeti Galéria megépítésére szükség van. De emlékeztetett arra, hogy a Liget Projekt eredeti tervei szerint a Nyugati pályaudvar és az állatkert közötti területet beparkosította volna. Elmondta, hogy lehetett volna észszerűbb kompromisszumot kötni, de ha leteszi a miniszteri esküt, felhívja Karácsony Gergelyt, hogy megkérdezze, miben segíthet. Arról fogja győzködni Orbán Viktor, hogy a Biodómot az eredeti elképzeléseknek megfelelően fejezzék be.