Láthatatlan rákbetegek, lemaradó gyerekek: felforgatta az életünket a járvány

• A koronavírus-járvány miatt tömegek maradtak egészségügyi ellátás nélkül. Daganatok, szívinfarktusok, mentális betegségek tűntek el a rendszer szeme elől.
• Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a járvány alatt 40 ezerrel többen haltak meg, mint a korábbi évek alapján várható lett volna. A fiataloknál európai szinten is kimagasló a többlethalálozás.
• Bár a covid és az ellátások elmaradása kevésbé veszélyeztette a gyerekeket, az iskolában jelentős lemaradást halmoztak fel a járvány miatt. A hátrányos helyzetű iskolákban ezt különösen nehéz lesz ledolgozni.
• Tanulmánykötetet adtak ki a járvány társadalmi-gazdasági hatásairól.

A szokásosnál sokkal kevesebb rákbeteget szűrtek ki a koronavírus-járvány első évében, 2020 tavaszától 2021 tavaszáig. Az emlőrákkal, tüdőrákkal, illetve vastag- és végbélrákkal diagnosztizált betegek száma 10-20 százalékkal esett vissza, de abban az időben, amikor leállították a szűrőprogramokat, ennél is nagyobb, 25-30 százalékos volt a csökkenés.

Ez egyfelől annak tudható be, hogy az egészségügyi rendszer nagyrészt a covidos betegekkel volt elfoglalva, másfelől annak, hogy az emberek akkor sem mentek feltétlenül orvoshoz, amikor megtehették volna.

Tavaly nyáron, a harmadik hullám utáni fellélegzés idején hónapok óta kezeletlen rákbetegekkel is találkoztak az orvosok. Többek közt ők lehetnek a járvány közvetett áldozatai, akik akár hónapokkal, évekkel a vírus lecsengése után fognak meghalni.A helyzet javítása érdekében fontos lenne mielőbb pótolni az elmaradt szűréseket, figyelmeztet a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének (KTI) új kötete, amelyben a járvány egészségügyi, oktatási, munkaerőpiaci és pszichés-közösségi hatásait mérik fel.

Más betegségek is ellátatlanok maradtak. A járvány kezdetétől 2021 őszéig szinte végig a szokásosnál 10-25 százalékkal kevesebb szívinfarktusos beteget ápoltak kórházban, miközben ugyanannyian haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben.

Hasonló a helyzet a mentális betegségekkel. A járvány elején 40 százalékkal esett vissza a pszichiátriai fekvőbetegek száma, ami a következő hónapokban is a megszokott szint alatt maradt. A pszichiátriai ellátás a koronavírus előtt is gyenge lábakon állt, de azóta súlyosbodott a szakemberhiány, és anyagi-szervezési okokból különösen nagy késéssel indították újra ezeket az osztályokat. A hiányos ellátás és a járvány mentális terheinek követketében 2020-ban megugrott az öngyilkosságok száma.

Sokkal több fiatal halt meg, mint járványmentes időkben

A kötetben a járvány halálozási statisztikáit is elemzik. Lakosságarányosan nálunk regisztrálták a második legtöbb covidos áldozatot az Európai Unióban, amire a kormány általában azzal válaszol, hogy többlethalálozásban viszont a középmezőnyben vagyunk.

Ez a mutató azt méri, mennyivel haltak meg többen Magyarországon, mint járványmentes időszakban szoktak, beleértve azokat is, akik a hivatalos nyilvántartás szerint a vírus áldozatai, és azokat is, akik egész más okból vesztették életüket. Így pontosabb képet kaphatunk a járvány hatásairól: a kiesett egészségügyi ellátások például tovább növelik a halálozást, míg a lezárások miatt elmaradt influenzajárvány vagy a csökkenő autóforgalom sokak életét megmentheti.

A szerzők számítása szerint a járvány kezdetétől 2022 elejéig nagyjából 40 ezerrel haltak meg többen, mint a 2015-2019-es trendek alapján várható lett volna.Úgy tűnik, a középmezőnyös érvelés legfeljebb a 80 feletti korosztályban állja meg a helyét. A legidősebbek többlethalálozása tényleg az uniós rangsor közepén van, viszont más európai országokhoz képest nagyon sok fiatal halt meg a járvány alatt. A 39 év alattiaknál a magyar adat az ötödik legrosszabb, a 40-59 éveseknél pedig a negyedik helyen állunk. A 60-69 éveseknél is csak öt ország előz meg minket.

Ez azt jelenti, hogy a 39 év alattiaknál 800, a 40-59 éveseknél hatezer, a 60-79 éveseknél pedig 21 ezer a becsült többlethalálozás. Ennyivel haltak meg többen, mint járvány nélkül „kellett volna”, pedig tudjuk, hogy a koronavírus nagyobb kockázatot jelent az idősebbek számára.

A táblázatban is látszik az a furcsaság, hogy a hivatalos covid-halottak száma (40 821) meghaladja a többlethalálozásét (39 879). A szerzők szerint ez valószínűleg az elmaradt influenzajárványnak köszönhető, ami a legidősebbek halálozását foghatta vissza. A fiatalabbaknál már fordított a helyzet, a többlethalálozás magasabb a covidos halálozásnál, tehát ők szenvedhették meg leginkább az egészségügy leállását vagy a járvány mentális terheit.

Nemzetközi tapasztalatok alapján a lakosság általános egészségi állapota, a járványügyi korlátozások mértéke, az egészségügyi ellátórendszer kapacitásai és minősége, a közintézményekbe vetett bizalom, a kormányzati korrupció mértéke és egy sor más tényező befolyásolhatja a többlethalálozást. Mélyebb összefüggések feltárásához ismerni kellene a települési és kórházi halálozási adatokat, de ezeket nem hozzák nyilvánosságra. Orbán Viktor tavaly nyáron részletes elemzést ígért a halálozásról, amit azóta sem tettek közzé (bár Gulyás Gergely miniszter egyszer tévesen azt állította, hogy megtették).

Nehéz lesz behozni az iskolai lemaradást

A járvány oktatásra gyakorolt hatását idén januárban mérték fel, több mint 200 iskolaigazgató és közel 1000 tanár megkérdezésével.

Az első járványhullámban minden iskolát bezártak, később pedig speciális szabályokat alakítottak ki arra, mit kell csinálni, ha fertőzöttet találnak valamelyik osztályban. Ezek szerte az országban mindenkit érintettek, de a korábbi tapasztalatokhoz hasonlóan ebből a kutatásból is látszik, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolák különösen megszenvedték a járványt.

A legrosszabb helyzetű iskolákban a tanárok fele arról számolt be, hogy az első hullámban egyetlen órát sem tartottak meg, vagy csak nagyon keveset. Még az utolsó lezárás idején is 40 százalék mondta ezt.Mindenféle iskolát figyelembe véve szintén a tanárok nagyjából fele mondta, hogy egyáltalán nem, vagy csak részlegesen sikerült átvenni az előírt tananyagot a járvány idején. Az alsó tagozaton ez különösen nagy problémának tűnik.

Azóta hiába állt vissza normális mederbe az oktatás, a szerzők szerint magától nem fog eltűnni ez a lemaradás, muszáj lenne célzott programokat indítani, máskülönben a gyerekek egész életükben érzik majd a járványidőszak következményeit.

Felmérték a diákok teljesítményének változását is, közel 500 általános iskola és 80 ezer diák részvételével (ez nem reprezentatív az egész országra nézve). Az eredmények alapján úgy tűnik, 2021 őszére jelentősen visszaestek a matematika pontszámok a korábbi évekhez képest, különösen az alsó tagozatokon.

Itt is jól látszanak az egyenlőtlenségek: a hátrányos helyzetű gyerekek teljesítménye már 2020 őszén csökkenni kezdett, míg a „jobb” iskolák felső tagozatain 2021-ben is hozták a szokásos pontszámokat.

Az elemzés szerint a járvány növelte az iskolából való lemorzsolódás valószínűségét, és a fiatal álláskeresők aránya is növekedett, különösen a nők körében.

A „Fehér könyv a Covid-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól” című kötet, amiben további témákat is feldolgoztak, itt érhető el.