Lehetséges, hogy egyedül a MOL kap felmentést az olajszankció alól

A hét eleje óta egyre több hírügynökség és újság számol be arról, hogy Szlovákia és Magyarország kimaradhat az EU-s olajembargóból.

Ha ez tényleg összejönne, akkor ez lényegében azt jelentené, hogy a MOL maradhat az egyetlen európai cég, amelyik orosz olajjal kereskedhet, mert Magyarországon és Szlovákiában is csak egy-egy olajfinomító működik, és mindkettő a MOL tulajdonában van.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerda reggel jelentette be az Európai Parlamentben, hogy újabb szankciók kivetését javasolja Oroszország ellen. Az új csomag legfontosabb eleme, hogy az EU-s tagállamok kereskedői nem vehetnek többé orosz olajat.

A bizottsági javaslatot egyelőre nem fogadták el a tagállamok

Az olaj és a gáz együttesen az orosz állam bevételeinek közel felét adják. Így az ezeket érintő szankciók a legfájdalmasabbak Oroszországnak, csakhogy az európai gazdaságok egy része orosz energiára épült, úgyhogy drága, és logisztikailag sem egyszerű a leválás. Ezért mostanáig az EU vonakodott szankciókat kivetni a gázra és az olajra.

A Bizottság elnökének bejelentése viszont arra utal, hogy az olaj ügyében közel lehet a megegyezés a tagállamok között. Ehhez nagy szükség volt a német álláspont megváltozására, mert a berlini kormány csak az elmúlt napokban fogadta el az orosz olaj kitiltását, mint szankciós lehetőséget.

A tagállamok nagykövetei szerdán zárt ajtók mögött hosszan tárgyaltak a pontos menetrendről, de nem tudtak megegyezni egymással. A megbeszélések csütörtökön folytatódnak.

A bizottsági javaslat szerint a nyersolajat 6, a feldolgozott olajtermékeket 9 hónap múlvától tiltanák ki az EU-ból. A javaslat a tengeren és a vezetéken szállított olajra egyaránt vonatkozna. Szijjártó Péter külügyminiszter szerda délutáni nyilatkozata szerint a vezetékes tilalom továbbra is elfogadhatatlan Magyarország számára. A szankciók ügyében minden tagállamnak vétójoga van.

Ugyanakkor Magyarország és Szlovákia ajánlatot kapott a többi tagállamtól, hogy a szankció bevezetését 2024 elejéig elodázhassák. Hogy ez elég lesz-e a megegyezéshez, az hamarosan kiderül.

Ez fájna Oroszországnak

A háború kitörése előtt az EU napi 3-3,5 millió hordó orosz olajat vett összesen, ez a teljes európai import 27 százalékát tette ki, és naponta 400 millió dollár bevételhez juttatta Oroszországot. Ebből több mint 550 ezer hordót Németország vásárolt meg. A háború óta ez a mennyiség jelentősen csökkent, több jelentős kereskedő is új forrásokat keresett, de a MOL például továbbra is orosz olajat vásárol elsősorban.

Komoly mennyiséget kell tehát más forrásból pótolni, de a legtöbb tagállam megoldotta ezt a problémát, vagy legalábbis azt mondják, hogy őszig meg tudják oldani.

Pozsony, Százhalombatta, Adria

Két ország kormánya viszont azt mondta, hogy náluk nincs megoldás: a magyar és a szlovák. Mindkét országban a MOL a legfontosabb olajipari vállalat, mindkét ország egyetlen finomítója (Százhalombatta és Pozsony) a Mol tulajdona, és a benzinkutak jelentős részét is a MOL bírja ezekben az országokban. Mindkét országot az Oroszországból induló Barátság kőolajvezeték látja el olajjal.

A brüsszeli tárgyalások szerda reggel onnan indultak, hogy Magyarország és Szlovákia kivételezett lehet, és 2023 végéig nekik nem kell érvényesíteniük az embargót. Ha így lesz, akkor a MOL maradhat az orosz olaj utolsó és egyetlen európai felvásárlója jövőre. A háború kitörése óta az orosz olaj olcsóbb, mint a Nyugat-Európában irányadó Brent típusú olaj, az elmúlt napokban például csak 70 százaléka volt az orosz olaj ára a Brenthez képest. A MOL részben ennek az árkülönbségnek köszönhetően tud megfelelni a magyar kormány által elrendelt benzinár befagyasztásának.

A MOL a magyar és a szlovák kormány felé, a két kormány pedig ennek nyomán az EU-s intézmények felé arról beszélnek, hogy ebbe a tengertől elzárt, orosz vezetékes rendszerre kiépített régióban nincs mód kiváltani az orosz olajat. A kérdés most az, hogy a többi tagállam méltányolja-e ezt a problémát.

A két ország együtt valamivel több mint 200 ezer hordó olajat vesz naponta Oroszországból, ez a teljes európai importnak csak apró szelete. A kivételezéssel ott az probléma, hogy a hét elején a cseh és a bolgár kormány is azt jelezte, hogy ha lehet kivételezni, akkor ők is kérik ezt a lehetőséget.

Az egymás után megjelenő igények pedig azzal fenyegetnek, hogy a végén mindenki úgy érezheti, hogy neki is jár valamennyi kivétel.

Hogy a valóságban mekkora probléma lenne az orosz olaj kivátáltása Magyarországon és Szlovákiában, arról sokat vitatkoznak szakemberek ezekben a napokban. Az biztos, hogy a MOL komoly veszteséget szenvedne el, ha új források utána kellene néznie, és ha át kellene állítania a finomítóit más típusú olajra. A társaság egy korábbi közleménye szerint a finomítók technikai átállítása 2-4 évig tartana, és sok száz millió dollárba kerülne. Az átállás nemcsak a technológiai paraméterek, hanem a végtermék szempontjából is kockázatot jelenthet a MOL-nak: a mostani, orosz olajkeverékből a cég számára optimális arányban hoznak ki dízelt, kerozint, benzint és más termékeket. Egy másik keverékből más arányban jönnének ki a termékek, ami problémát jelenthet a cégnek. Ezért is mondják egyes elemzők, hogy az átállás igazi kockázata elsősorban a MOL bevételeit, és nem a finomító gyakorlati lehetőségeit érinti. A MOL szakemberei szerint ez leegyszerűsítés, mert az üzleti és technológiai probléma egyaránt jelentős. Illetve a MOL-nak még egy érve van: miért kezdjen bele egy költséges átalakításba, ha a háború akár be is fejeződhet közben, és újra lehet majd orosz olajat venni?

A százhalombattai és pozsonyi finomítót összekapcsoló vezetéket 2015-re újították fel és bővítették, Orbán Viktor és Robert Fico együtt adták át. Ezen a vezetéken eddig csak orosz olaj ment át. Ugyanakkor a vezeték elvben lehetőséget adna a leváláshoz is az orosz olajról, mert a horvát tengerparttól Százhalombattáig van egy másik vezeték is, az Adria nevű, amelyik alkalmas arra, hogy tankerhajóval szállított - azaz akármilyen forrásból érkező - olajat vigyen Százhalambattáig, és a 2015-ben kibővített csövön ezt tovább lehet vinni Pozsonyig. Csakhogy az Adria vezeték lényegében üresen áll lassan negyven éve, mert sosem érte meg eddig a MOL-nak nagy mennyiségben innen vásárolnia.

A MOL tehát mindkét finomítóját elláthatná e vezetékről is, csak sokkal drágább lenne a működtetésük, mint most: drágább a tengeri szállítás a vezetékesnél; drágább a tranzitdíj az Adrián, mint a Barátság vezetéken; drága lenne a finomítók átállítása; és részben másféle termékekre kellene piacot találnia a MOL-nak. A feladat nem lehetetlen, hanem inkább nagyon drága. Mindenesetre a szlovák és a magyar kormány nagyon küzdenek, hogy ezeket az érveket 25 másik kormány és az EU-s intézmények is elfogadják, és az orosz olaj ebbe a két országba még 2023-ban is érkezhessen.

Ennek elfogadtatása egyelőre nem ment át, hiszen a MOL e két finomítóján kívül lengyel, cseh, román, bolgár, osztrák és német területen is vannak finomítók, amelyeket alapvetően orosz olajra optimalizáltak. Az ezeket birtokló cégeknek szintén költséget jelentene az átállás, úgyhogy több érintett kormány sem érzi méltányosnak, hogy csak Magyarország és Szlovákia legyen kivételezett.

A szlovák és a magyar kormány még többet akar

Ráadásul a magyar és a szlovák kormány többet akar, mint a 2023 végére kitolt határidő, derült ki szerda délután, a brüsszeli tárgyalások megszakadása után.

Szlovákia a szerdai tárgyaláson állítólag már 3 éves türelmi időt kért az átállásra. Míg Szijjártó Péter azt mondta, hogy Magyarország a vezetékes olajra akarna általános kivételt a szankció alól- vagyis nem a két országra, hanem a szállítási módra, határidő nélkül. Ez a megközelítés más országoknak is lehetőséget adna, hogy tovább üzleteljenek orosz olajjal.

Kovács Zoltán szóvivő is azt jelezte Reutersnek a szerdai tárgyalási forduló után, hogy a magyar kormány nem látja még garantáltnak a magyar energiaellátás biztonságát az eddigi javaslatok alapján.

Lehetséges, hogy a szlovák és a magyar kormány azért kér még többet, hogy ezzel letörjék a többiek ellenállását, és tényleg megkapják a 2023 végéig tartó felmentést a szankció érvényesítése alól. De az is lehet, hogy a vita eldurvult a szerda reggeli várakozásokhoz képest, és valójában sokkal távolabbiak az álláspontok a tagállamok között, mint ahogy azt a Bizottságban remélték.