Az Orbán-kormánnyal és -holdudvarral ápolt baráti, üzleti viszony sem segített a szügyig eladósodott Tungsramon

Jörg Bauer elnök-vezérigazgató kiváló politikai kapcsolatai ellenére került olyan helyzetbe a Tungsram, hogy április 27-én a tulajdonos bejelentette:

• 1600 főt leépítenek, az elbocsátások az év végéig lezajlanak;
  
• teljesen megszűnik a hagyományos izzók gyártása;
  
• a nagykanizsai üveggyárat végérvényesen bezárták.
  

A rossz hírek közlésével Jörg Bauer illedelmesen kivárta az április 3-i országgyűlési választásokat. Az elbocsátások nemcsak budapesti (újpesti), hanem vidéki helyszíneket (Nagykanizsa, Kisvárda, Hajdúböszörmény, Zalaegerszeg) is érintenek ugyanis. A közel négyezer dolgozót foglalkoztató Tungsram és az Orbán-kormány 2019 januárjában stratégiai együttműködési megállapodást kötött, amely például kimondja:

„A megállapodás vonatkozásában a felek esetleges vitáikat a barátilag elvárható, tárgyalásos úton rendezik.”

Ekkora, több ezer embert foglalkoztató, ipartörténeti jelentőségű cég (a Tungsram elődjét, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-t még a Monarchia idején, 1896-ban alapította Egger Bernát) szükségszerűen kapcsolatban van az éppen aktuális kormánnyal. Ebben az esetben ennél mégis többről lehet szó. A már említett elnök-vezérigazgató-tulajdonos, Jörg Bauer német üzletember a kétezres évek eleje óta dolgozik Magyarországon, volt a győri Audi pénzügyi igazgatója, is, majd 2013-tól a GE Magyarország elnöke, és miután a GE eladta a magyar céget, 2018-ban ő vette át. Bauer tulajdonosa a Capital Community Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nek is, amelyben Sántha Gergely is igazgatósági tag. Sántha pedig az egyértelmű NER-es bekötésű DVTK elnöke, valamint az Észak-Magyarországi Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója is, a cég Mészáros Lőrinc érdekeltsége.

Arról pedig még tavaly decemberben lehetett olvasni, hogy kétmilliárd forintos alaptőkével új cég jött létre a Tungsram csoporton belül, a Tungsram Aero Space Power Kft. repülőgépek hajtómű-alkatrészeinek javításával, karbantartásával foglalkozik. Erről Jörg Bauer az Indexnek április 5-én adott interjúban azt mondta:

„Külső, privát befektető révén 2021-ben sikeres forrásbevonást hajtottunk végre. Ez a feltörekvő ágazat szakértők szerint százmilliárd dolláros iparág – ebből próbálunk piaci rést kihasítani, és a régióban egyedüliként már az európai és amerikai légügyi hatóság engedélyét is megkaptuk.”

Ez a külső, privát befektető pedig nem más, mint Herdon István, a debreceni Xanga csoport milliárdos tulajdonosa. A Xanga még Kósa Lajos polgármestersége alatt lett a fideszes városvezetés szoros partnere. Például a magyar állam januárban lett 51 százalékos tulajdonos a debreceni repteret üzemeltető cégben, ahol a debreceni önkormányzat mellett Herdon István cégbirodalma is érdekelt.

A milliárdos veszteségeken azonban a remek kapcsolati háló sem segített.

Évről évre csak a veszteség nőtt

Miután átvette a céget a General Electrictől (az amerikai óriáscég nem véletlenül menekült ebből az üzletágból), Bauer kormányközeli gazdasági lapoknak adott interjúiban nagy modernizációs tervekről, átalakításokról, új üzleti lehetőségekről beszélt. Ezekből nem lett semmi. 2018-ban a Tungsram Operations Kft. 65,2 milliárd forintos bevétele mellett 4,7 milliárd forintos, 2019-ben 73,3 milliárd forintos forgalom mellett 9 milliárd forintos, 2020-ban pedig 72,4 milliárd forint árbevétel mellett további 8 milliárd forintos veszteséget termelt. Ráadásul 2021-ben is veszteséges lett, de a számok még nem ismertek. A cég leginkább exportra termel: 2020-ban 66 milliárd forint volt az exportértékesítés árbevétele, ebből 22,2 milliárd forint az uniós, 7 milliárd az EU-n kívüli európai ország és 36,7 milliárd forint a világ többi része (például Omán és Szaúd-Arábia). A világon szinte mindenhol értékesítenek épület- és közvilágítási termékeket, és a világon mindenhol eladnak autólámpákat.

Ellenben csak bérekre évente mintegy 20 milliárd forintot költöttek, az anyagi kiadásaik pedig közelítették a 60 milliárd forintot. A hosszú lejáratú bankhitelek összege pedig 2020-ban 32,2 milliárd forintra hízott.

Szintén az Indexnek adott interjúban Jörg Bauer három okot sorolt fel, ami a drasztikus leépítéshez vezetett:

• a hagyományos, nem energiatakarékos világítástechnikai termékek gyors kifutása;
  
• a Covid első hulláma alatt megrendeléseik nyolcvan százalékát elvesztették és a globális ellátási nehézségek mostanra is megmaradtak;
  
• az orosz–ukrán háború következtében elszabaduló energiaárak és az energiapiacokon soha nem látott volatilitás ellehetetlenítette a hagyományos termékek gyártását.
  

Ezt talán úgy lehet lefordítani, hogy már csak túl drágán tudtak volna a világban eladhatatlan és elavult, jövőtlen termékeket gyártani. A Tungsram azonban nemzeti ügy: a momentumos újpesti polgármester és Gulyás Gergely miniszter is segítséget ígért a munkavállalóknak.