A francia választók ma döntik el, hogy adnak-e újabb öt évet a centrista Emmanuel Macronnak az Elysée-palotában, vagy a szélsőjobboldali Marine Le Pen-re bízzák az országot. Macront ellenzői arrogánsnak és a gazdagok elnökének nevezik, míg a szélsőjobboldali vezetőt azzal vádolják, hogy szoros kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - írja a BBC.
A Szabad Európa összefoglalója szerint a francia elnökválasztás az ukrajnai háború alakulására is hatással lehet. A háborúról egészen mást gondol a két jelölt. Franciaországban a megélhetési költségek növekedéséhez a Moszkva elleni újabb nyugati szankciók is hozzájárultak. Le Pen ezt meglovagolva határozottan ellenzi az orosz gáz- és olajimport elleni szankciókat, illetve óvatos lenne a fegyverek küldésével, mert szerinte a szállítmányok más országokat is beleránthatnak a háborúba.
Ezzel szemben Macron kormánya százmillió euró értékben küldött fegyvereket Ukrajnának, és szándéka szerint a nyugati katonai segély részeként még többet fog küldeni. Míg Macron EU-párti és nemrég megerősítette Franciaország részvételét a NATO kelet-európai műveleteiben, addig Le Pen távolságot tartana a nemzetközi szövetségektől. Szerinte Franciaországnak a saját utját kellene járnia.
Németország után Franciaország az EU második gazdasága, a népessége is a második legnagyobb, így komoly súllyal vesz részt az uniós döntéshozatalban. A következő francia vezetőnek jelentős befolyást biztosít, hogy Franciaország tölti be az EU soros elnökségét.
Nem csak a szlovénok, a franciák választása is fontos Orbán Viktornak. Marine Le Pen magyarországi látogatása után nem sokkal, 2021. novemberében levélben biztosította politikai támogatásáról Orbán Viktor miniszterelnököt. A „rokonszenv” kölcsönös. A szélsőjobboldali jelöltnek egyenesen Mészáros-féle MKB nyújtott tízmillió eurós hitelt a kampányához.
A választási kampány során Magyraország többször is felmerült, és nem a legpozitívabb példaként. A nyilvános elnökjelölti vitában Macron felemlegette nemcsak az oroszoktól, de a magyar banktól felvett hitelét is ellenfelének. Le Pent és több párttársát, köztük egykori pártvezető apját az OLAF nemrég sikkasztással vádolta meg.
A megosztó választási kampányt követően Le Pen nehéz harc elé néz, mivel a 44 éves Macron a felmérések szerint vezet. A győzelemhez azonban mindkettőjüknek olyan szavazókat kell megnyerniük, akik az első fordulóban még más jelölteket támogattak. A tartózkodók aktivizálása is kulcsfontosságú lehet. Macron a változás ígéretével került hatalomra, de sokan arra panaszkodnak, hogy a változás csupán ígéret maradt. Elnökségét tüntetések, a Covid-járvány és most a megélhetési költségek emelkedése is megviselte - a BBC szerint.
Marine Le Pen eközben tanult a 2017-ben elkövetett hibáiból, amikor a második fordulóban elsöprő vereséget szenvedett Macrontól. Le Pennek ez már harmadik próbálkozása az elnökségért, ha elbukik, ez a mostani nekifutás akár az utolsó is lehet.
A szavazóhelyiségek reggel nyolckor nyíltak meg, a szavazás tizenkét órával később fog véget érni.
Bármi is lesz az eredmény, Macron vasárnap este az Eiffel-torony lábánál felállított színpadról szól majd a választókhoz.
Az dráguló megélhetés a francia választók első számú problémájává vált, ami ellen Marine Le Pen a győzelme esetén azonnali fellépést ígért. Le Pen különösen jól szerepelt a kisebb városokban és a vidéki területeken, amelyek a Macron-korszak alatt gazdaságilag nehéz helyzetbe kerültek.(BBC)
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!