A Kreml háborúellenes kisebbsége attól tart, hogy Putyin taktikai atomfegyvert is bevethet

Az oroszországi hatalom csúcsain, így a Kremlben is létezik ellenállás Vlagyimir Putyin háborús terveivel szemben, de a többség egyelőre stabilan támogatja az orosz elnököt - derül ki a Bloomberg friss cikkéből. Az amerikai hírügynökség anyagának különlegessége, hogy 10, az orosz kormányzat és nagy állami cégek kulcspozícióban ülő forrással beszéltek hozzá.

A Bloomberggel szóba álló orosz vezetők "katasztrofális hibának" tartják a háborút, ami hosszú évekre vissza fogja vetni az ország fejlődését. Vagyis a Putyin-rezsim legmagasabb köreiben is jelen van a kritikus szellem. Cserébe éppen ezek a kritikusok ismerték el a hírügynökségnek, hogy igencsak kisebbségben vannak az elnök környezetében.

A disszidensek esélytelennek látják, hogy Putyin változtasson, mint ahogy azt is, hogy belső ellenállás kényszerítse váltásra. Tapasztalataik szerint Putyin egyre jobban függ néhány keményvonalas tanácsadójától. Elmondásuk szerint megesett, hogy más beosztottai megpróbálták felhívni a figyelmét az országot lebénító pénzügyi és politikai következményekre, de az elnök őket elhessegette.

A tíz megkérdezett közül többen is osztották azt a félelmet, hogy ha Putyin úgy érzi, hogy végképp elakadhat az általa történelmi jelentőségűnek tartott hadjárat, elrendelheti taktikai atomfegyverek bevetését is.

(Ezek az interkontinentális ballisztikus rakétákra szerelt, úgynevezett stratégiai atomfegyvereknél kisebb, de ugyanolyan elven működő bombák és rakéták.)

A bennfentesek szerint az orosz elit köreiben továbbra is általános Putyin háborújának támogatása. Nemcsak a hivatalos megnyilatkozásaikban, hanem a színfalak mögött is elfogadják azt a Kreml által terjesztett narratívát, hogy a Nyugattal való összecsapás elkerülhetetlen és hogy az orosz gazdaság képes lesz alkalmazkodni a szankciókhoz.

A kibeszélő vezetők szerint a szélesebb orosz publikum is stabilan támogatja a háborút, mert a szankciók bevezetése utáni sokkból már rég magukhoz tértek, azóta pedig "egyfajta szürreális stabilitás" jellemzi Oroszországot.

Az érintettek szerint mindezzel együtt érezhetően egyre több politikai és gazdasági vezető jut arra a következtetésre, hogy Putyin ragaszkodása a háború folytatásához hosszú évekre karanténba fogja zárni az országot, szétveri a gazdaságát, gyengíteni fogja a védelmi képességeit és semmissé teszi nemzetközi befolyását. Bár egy-két milliárdos üzletember tett olyan, óvatosan megfogalmazott nyilatkozatot, ami megkérdőjelezte a Kreml stratégiáját, de a komoly játékosok túlnyomó többsége fél a megtorlástól.

A nyilatkozó orosz vezetőket meglepte, hogy Amerika és szövetségesei milyen gyors és kemény reakciót adtak. Meglepetéssel fogadták a nemzeti bank 640 milliárd dolláros tartaléka felének befagyasztását, illetve azt is, hogy hány nagy nyugati cég volt hajlandó pillanatok alatt lemondani több évtized befektetéseiről és kivonulni. Az ukrán fél fegyverekkel való támogatására sem igazán számítottak ilyen mértékben.

A Bloomberg forrásai szerint a Kreml egyes háborúszkeptikus vezetői azzal érveltek Putyinnak, hogy a gazdasági szankciók hatása hosszabb távon pusztító lehet, mivel semmissé teheti a hatalomra kerülése óta eltelt két évtizedben elért növekedést és emelkedő életszínvonalat. Putyin erre elmondásuk szerint azzal reagált, hogy bár Oroszországnak tényleg nagy árat kell majd fizetnie, a Nyugat nem hagyott neki más lehetőséget, mint a háborút. Nyilvánosan - ezzel ellentétben - arról beszélt, hogy az ország elleni "gazdasági villámháború" sikertelen volt és az orosz gazdaság képes lesz alkalmazkodni később is.

Putyin a környezetében dolgozók szerint meg van győződve arról, hogy a közvélemény olyan mértékben támogatja, hogy lakosság akár éveken át is hajlandó lesz áldozatokat hozni azért, hogy megvalósulhassanak az elnök víziói Oroszország naggyá tételéről.

A nyilatkozók szerint a kemény intézkedéseknek hála a rubel magához tért, és bár az infláció a magasba szökött, az orosz gazdaságot ért károk egyelőre korlátozottak.

Munkatársai szerint Putyin eltökélt a harc folytatására, annak ellenére, hogy a céljait módosítania kellett, így Ukrajna gyors lerohanása helyett immár a két keleti megye elfoglalása a feladat. Ha ennél kevesebbet érnének el, az elnök szerint Oroszország sebezhetőnek és gyengének tűnne az Egyesült Államok és szövetségesei szemében.