Az ukrán menekültek egy része valamennyi készpénzzel érkezett, másik részének viszont egyáltalán nem volt megtakarítása és csak az adományokra támaszkodhatott. Mostanra viszont már annak is elfogyhatott a pénze, akinek eddig volt valamennyi megtakarítása. Nekik két lehetőségük van: továbbra is adományokból és az ijesztően kevés állami segélyből húzzák tovább, vagy megpróbálnak munkát keresni.
„Most értünk el abba a fázisba, hogy a menekültek nagyon elkezdtek munkát keresni” - mondta egy önkéntes, aki a BOK-csarnokban segít többek között abban is, hogy munkához juttassa a menekülteket.
Sokakat pedig leginkább a magyar építőipar tud felszívni, ahol eddig is gyakran foglalkoztattak ukrán munkaerőt. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) elnöke elmondta, hogy ők is érzékelik, hogy elindult a munkakeresési folyamat a menekültek körében.
Az ÉVOSZ egyfajta összekötő szerepet tölt be a vállalkozók és a menekült munkakeresők között. Egyrészt közzétették azoknak a vállalkozásoknak az elérhetőségét, ahova várnak menekülteket, másrészt ők is tudnak segíteni a keresésben.
Koji állítása szerint eddig néhány százan jelentkeztek mindenféle munkakörbe: betanított munkásnak, szakmunkásnak, mérnöknek. A jelentkezők között gyakran vannak nők is, akiknek szintén tudnak munkát találni, például kertészkedhetnek, takaríthatnak.
Az ÉVOSZ elnöke azt mondja, hogy a vállalatok közül pedig leginkább közép- és nagyvállalatok ajánlanak a menekülteknek munkát, és a legtöbb ilyen vállalkozásnak már van tapasztalata ukrán munkásokkal, ezért a nyelvtudás sem jelent problémát.Az is nagyon gyakori, hogy a munkáltatók szállás is biztosítanak a munkavállalónak és családjának. Koji úgy látja hogy abból van a legtöbb nehézség, hogy a gyerekekkel mit kezdjenek, amíg a szülők dolgoznak. Ebben általában a vállalkozók az önkormányzatok segítségét kérik a vállalkozások.
Koji azt mondja, hogy az építőipar jelenleg több ezer ember felszívására képes, de szakemberekből és mérnökökből biztosan mindig lesz hiány.
Nem csak vállalkozók, de egyre több nagyobb cég is biztosít munkalehetőséget ukrán menekültek számára. Ilyen például a Tesco is, ahova mindenféle munkakörbe várnak ukrán menekülteket.
„30 fő angolul beszélő munkavállalónak kínálunk munkalehetőséget budaörsi központi irodánkban, valamint Budapesten, a Váci úton lévő Tesco Business Services központ szoftverfejlesztő csapatában. Ezenkívül 250 jelentkezőt várunk teljes vagy részmunkaidőben a fővárosi és környéki áruházainkba áruházi munkatárs, bolti eladó, online bevásárlási asszisztens, valamint pénztáros pozíciókra. Utóbbi esetében alapfeltétel a magyarnyelv-tudás. A határmenti áruházakban 55 új munkatársat tudunk foglalkoztatni, míg gyáli és herceghalmi logisztikai központjainkban összesen 50 fő kezdhet komissiózóként vagy targoncásként” - írták kérdésünkre, hogy milyen munkakörökbe lehet jelentkezni.
A Tesco az Ökomenikus Segélyszervezettel működik együtt, ők közvetítenek a cég és munkavállalók között, és osztanak ukrán-magyar szórólapokat, amiken a munkalehetőségekről tájékoztatják őket. A Tescohoz eddig nem jelentkeztek sokan, ketten dolgoznak jelenleg náluk, de további tíz jelentkezés és beléptetés van folyamatban.
A Tesco azt írta, hogy miután megkezdődik a foglalkoztatás elindítják a munkavállalási célú tartózkodási engedély ügyintézését is. Ugyanis ehhez az engedélyhez köthető a munkavállaló munkaszerződés-hosszabbítása. Ez azonban csak a tartózkodási engedély érvényességi idejéig szól, ami maximum két év.
Munka tehát lenne, csak az ehhez szükséges papírmunka nem olyan egyszerű. Ahhoz, hogy valaki munkát vállaljon, meg kell kapnia a menedékes státuszt, majd a munkáltatónak kérelmeznie kell a munkavállalási engedélyt az illetékes kormányhivatalnál. Egy cikkünkben azonban beszámoltunk arról, hogy a menekültek nem jutnak hozzá a menedékes státuszhoz közvetlen a többek közt ezt a célt is szolgáló BOK-csarnokban, hanem el kell menniük személyesen a Harmat utcai Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz (OIF).
Az állam azonban meghatározott olyan munkaköröket, ahova még menedékes státusz sem kell csak biometrikus úti okmány. Ezek jellemzően hiányszakmák, mint például a különböző mérnökök, informatikusok, technikusok, szakácsok, pincérek, szociális gondozók, járművezetők. Ezek a munkák esetében azonnal megkezdhető a foglalkoztatás.
A BOK-ban dolgozó egyik önkéntes arról számolt be a 444-nek, hogy bár az idegenrendészet feladata lenne, hogy foglalkozzanak azokkal a menekültekkel, akik maradni akarnak, úgy érzi, mintha az állam ezt nem nagyon akarná.
„A BOK-ban az idegenrendészettől teljesen használhatatlan segítséget kapnak a munkavállaláshoz. Jobbra-balra küldözgetik őket, van, amikor odaküldik őket hozzánk, miközben mi ebben a folyamatban csak a harmadik lépés lennénk, mert a munkavállalást jogilag nekik kellene lehetővé tenni” - mondja az önkéntes, aki már a szükséges papírok meglétével tud csak segíteni a munkakeresésben.
Az önkéntes azt mondja, hogy még ha valaki, el is jut a Harmat utcába, hogy elindítsa a menedékes státusz iránti kérelmet, akkor is tapasztalatai szerint legalább 30 nap, mire ténylegesen hozzájut a dokumentumhoz. Az OIF egyik dokumentumában egyébként az áll, hogy a menekedés státust megszerzése maximum 15+45 napot vesz igénybe, amelynek ideje alatt a kérelmező közmunkát is vállalhat.
„Volt egy olyan menekült, aki angol tanárként tudott volna tanítani. Hiába volt ismeretsége révén egy iskola, ahol tudták is volna rögtön fogadni, a menedékes státusz miatt megakadt az egész folyamat.”
Megkérdeztük erről az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot, akik ezt válaszolták:
„Tájékoztatjuk, hogy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a fővárosi BOK csarnokban lévő humanitárius tranzitponton is minden segítséget megad az ukrán-orosz háború elől menekülők informálásában, koordinálásában. Munkatársaink folyamatosan tájékoztatják az érkezőket a menedékes és idegenrendészeti eljárásról.”
Akik viszont nem vállalnak munkát, de Magyarországon szeretnének maradni, még siralmasabb helyzettel szembesülnek. A felnőtt menekülteknek 22 800 forint támogatás jár havonta, kiskorú gyermekenként pedig további 13 700. A Magyar Helsinki Bizottság szerint azt nem nehéz kitalálni, hogy ez az egész nagyjából mire elég, és azt sem, hogy a kormány az infláció, a gazdasági helyzet és minden más ellenére miért nem emelte fel ezt az összeget az elmúlt években.
Ráadásul ez az összeg is legfeljebb csak 45 napig jár, és a pénzbeli támogatás átvétele után, 5 munkanapon belül a segélyre jogosult köteles jelentkezni a járási/kerületi hivatalnál.
Az első támogatás átvételét követő 45 nap után, ha a menekült nem fogadja el a felajánlott munkahelyet, akkor a pénzbeli támogatásra azt követően nem jogosult.És persze azután sem jogosult a menekült az állami támogatásra, ha elkezdett valahol dolgozni. Az utolsó elérhető adat szerint 8574 menekült igényelte az állami segélyt.
A kormányzati ügyfélszolgálat egy önkéntesnek küldött válaszából az is kiderül, hogy a nyugdíjas ukrán menekültek nem jogosultak a segélyre. Arról még folyik az egyeztetés, hogy mi van akkor, ha a menekült nyugdíjasnak korábban Ukrajnában a postás kézbesítette a lakcímére a nyugdíját, ezért most nem tud hozzáférni.
Szintén arról is még csak egyeztetnek, hogy mi van azokkal, akik már betöltötték a 18. életévüket, befejezték a középiskolát, és úgy döntöttek, hogy Magyarországon jelentkeznek egyetemre. Ugyancsak nem eldöntött kérdés még az sem, hogy az egyetemisták jogosultak lesznek-e majd erre a 22 800 forintos segélyre.
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!