Települések, ahol győzött az ellenzék, és a bázisok, amiket elvesztett

• Budapestet, Szegedet és Pécs egyik felét leszámítva minden nagyvárosban többséget szerzett a Fidesz vasárnap, ahol 2019-ben ellenzéki polgármestert választottak.
• Pedig az ellenzék többnyire növelni tudta támogatottságát, csak nem eléggé.
• Így is vannak vidéki települések, ahol az ellenzéki jelöltet támogatták többen, akadnak köztük meglepők is.

Szinte az ország összes településén a Fidesz egyéni jelöltjére szavaztak a legtöbben. 52 vidéki települést találtunk, ahol az ellenzéki összefogás szerzett többséget, de két kivétellel (Szeged, Pécs) ezek nem jelentenek parlamenti mandátumot, mivel a választókerületek egészében mindenhol a Fidesz győzött.

Azt gondolhatnánk, az ellenzéki jelöltek elsősorban a nagyvárosokban voltak népszerűek, de Budapestet, Szegedet és Pécset leszámítva ez sem igaz. Sőt, Pécsnek is csak az egyik felében nyert az összefogás, abban, ami a baranyai 1-es körzethez tartozik.

Ha Budapestet nem vesszük figyelembe, az ellenzék a Zala megyei Hernyéken aratta a legnagyobb arányú győzelmet: Csidei Irén 60 százalékot kapott.A göcseji faluban 40-en szavaztak, ebből 24-en Csideire, aki a DK jelöltjeként nyert tavaly az előválasztáson. A teljes választókerületben csak 30 százalékot kapott, még Zalaegerszegen is bőven alul maradt.

További tizenöt településen tudott még 50 százalékot elérni, és azzal többséget szerezni az ellenzéki jelölt. (A döntetlen eredmények tehát itt nem szerepelnek. Zárójelben a választókerületi központ és az ellenzéki jelölt neve.)

• Uzsa: 58% (Tapolca, Rig Lajos)
• Tiszaújváros: 57% (Tiszaújváros, Jézsó Gábor)
• Hegymagas: 57% (Tapolca, Rig Lajos)
• Nagyatád: 55% (Barcs, Ander Balázs)
• Sima: 55% (Sátoraljaújhely, Erdei Zsolt)
• Parádsasvár: 54% (Gyöngyös, Dudás Róbert)
• Sajóörös: 52% (Tiszaújváros, Jézsó Gábor)
• Tapolca: 52% (Tapolca, Rig Lajos)
• Záhony: 52% (Vásárosnamény, Sápi Mónika)
• Budaörs: 51% (Budakeszi, Szél Bernadett)
• Sajószöged: 51% (Tiszaújváros, Jézsó Gábor)
• Felsőtold: 51% (Salgótarján, Godó Beatrix)
• Szeged: 51% (Szeged, Szabó Sándor)
• Bikal: 50% (Mohács, Schwarz-Kiefer Patrik)
• Szárász: 50% (Mohács, Schwarz-Kiefer Patrik)

Ezen a listán négy nagyobb várost találunk: Szegedet, Budaörsöt, Tapolcát és Tiszaújvárost. Egyikben sem meglepetés az ellenzéki győzelem, mindenhol régóta ellenzéki a polgármester, és Szeged esetében a parlamenti képviselő is.

Tiszaújváros környékén két kisebb települést is magabiztosan nyert Jézsó Gábor, de választókerületi szinten esélye sem volt. A fideszes Koncz Zsófia 60 százalékot szerzett, és számos településen a 70 százalékot is meghaladta a támogatottsága. (Koncz két éve 51 százalékkal nyert, pedig már akkor is közösen indultak ellene az ellenzéki pártok. Vasárnap kiderült, hogy az országban szinte sehol sem működött az összefogós matek, mivel 2018 óta darabokra szakadt a valaha egymilliós jobbikos tábor.)

Három település van, ahol nem a Fidesz, de nem is az ellenzéki összefogás jelöltje kapta a legtöbb szavazatot. Mindhárom helyen a polgármester nyert, Ásotthalmon és Cserháthalápon a mihazánkos Toroczkai László, illetve Dócs Dávid, Jákfalván pedig Vilcsek Ernő, aki függetlenként indult. (Ő korábban Gődény Györggyel tiltakozott a járványügyi intézkedések ellen, de a Gődény-féle párt saját körzetet indított a körzetében.)

Mi történt az ellenzéki bázisokkal?

Ahhoz képest, hogy 2019-ben hat megyeszékhelyen is elvitte az ellenzék a polgármesteri széket, most csak Szegeden és Pécs egyik felében tudott győzni.

• Miskolc: senki sem érte utol Veres Pált

Miskolcon 2019-ben 55 százalékkal (35 100 szavazattal) választották polgármesterré Veres Pált. Az országgyűlési választásokon a város egyik fele a Borsod 1-es, a másik a Borsod 2-es körzethez tartozik. Ha együtt kezeljük a két miskolci részt, a fideszes jelöltek vamivel kevesebb, 34 600 szavazatot kaptak, tehát rosszabbul szerepeltek Veresnél. Az ellenzéki jelöltekre viszont ez még inkább igaz, rájuk 33 100-an szavaztak.

Az átjelentkezőktől és a külföldről érkező szavazatok valamelyest még változtathatnak a képen. A teljes Borsod 2-es választókerületet papíron akár meg is fordíthatja az ellenzék (1030-cal vezet a fideszes jelölt, és 2369 szavazatot nem számoltak meg), de ez inkább matematikai esély.

• Eger: mozgósított az ellenzék, de nem eleget

Egerben három éve szűk győzelmet aratott az akkor még jobbikos Mirkóczki Ádám, 9800 szavazatot kapott, szemben a fideszes polgármesterjelölt 9000-es eredményével.

Mirkóczki azóta nemcsak saját pártjától távolodott el, a helyi összefogás is felbomlott, az ellenzék mégis növelni tudta támogatottságát a városban. Vasárnap majdnem 12 ezren szavaztak Berecz Mátyásra, a fideszes újonc Pajtók Gáborra viszont még többen, 13 300-an. Ez alapján mindkét fél tudott extra szavazókat mozgósítani, de a Fidesz jobban.

• Tatabánya: most elmentek a fideszesek, akik három éve nem

Tatabányán is hasonló a helyzet, mint Egerben. Három év alatt megroppant a várost irányító ellenzéki koalíció, de így is többen szavaztak most az ellenzéki jelöltre, Konczer Erikre (14 200-an), mint korábban a polgármesterre (10 500-an).

Ez a mozgósítás sem volt elég, a Fidesz sokkal nagyobbat ugrott. 2019-ben 10 ezernél kevesebb szavazatot kapott a fideszes polgármesterjelölt, most viszont 16 500-an húztak Bencsik Jánosra, aki régóta képviselője ennek a térségnek.

Feltételezhető, hogy három éve nagyon sok fideszes maradt otthon, akik most elmentek szavazni.

• Szombathely: Czeglédy felülmúlta az ellenzéki polgármestert, de nem eléggé

Szombathelyen pár száz szavazattal győzött 2019-ben az ellenzéki összefogás. Most Czeglédy Csaba indult, akire többen szavaztak ugyan, mint három éve Nemény Andrásra (18 200-an), de a fideszes Hende Csabára még többen, 21 600-an.

Az ellenzék tehát itt is növelni tudta támogatottságát, el tudott vinni olyanokat, akiket három éve nem, de a Fidesz ezt sokkal nagyobb mértékben tette.

Külön cikkben foglalkoztunk Hódmezővásárhellyel, ami ugyan nem megyeszékhely, de Márki-Zay Péter és Lázár János csatája miatt különösen érdekes volt. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje úgy kapott kevesebb szavazatot saját városában, mint három éve, hogy közben nőtt a részvétel.

Szombathellyel, Tatabányával és Egerrel ellentétben tehát Hódmezővásárhelyen nem nőtt, hanem csökkent az ellenzéki tábor 2019-hez képest.Szintén nem megyeszékhely, de fontos helyszín az ellenzék számára Dunaújváros, ahol 2019-ben megnyerték az önkormányzati választást, majd a kormány egy különleges gazdasági övezet létrehozásával rengeteg bevételt elvett a várostól. Dunaújvárosban most is az ellenzéki jelöltet, Kálló Gergelyt támogatták a legtöbben, viszont elbukta a teljes választókörzetet, amit 2018-ban még sikerült megnyernie a Jobbiknak.

És ha már különleges gazdasági övezetek: érdemes megnézni, mi történt Gödön, ahol a kormány hasonló intézkedése a legnagyobb botrányt váltotta ki. 2019-ben ellenzéki polgármestert választottak a település élére (4000 szavazat), most viszont Tuzson Bencét támogatták a legtöbben (5700-an). Az ellenzéki jelölt, Dorosz Dávid 5300 szavazatot kapott itt.