Hétvégi olvasnivalók a választás elé

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása. Egy nappal a választás előtt, így nem meglepő módon az itt összegyűjtött anyagaink is főleg erről szólnak majd. Mi mindenkit arra buzdítunk, hogy menjen el szavazni holnap, a nap eseményeit és az eredményeket pedig érdemes lesz nálunk követni, sok minden más mellett élő bejelentkezésekkel, gyorselemzésekkel, és helyszíni riportokkal is készülünk.

A napindító és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Kampányhajrá

Orbán Viktor pénteken Székesfehérváron zárta a kampányt, mi meg arról kérdeztük a jelenlévőket, hogy mi maradt meg nekik az elmúlt időszakból, és hogy gyáva-e a miniszterelnök, hogy nem állt ki vitázni, és hogy ki lenne a baloldal számára az elfogadható vezér a fideszesek szerint. Orbán beszédéről és azt azt körbelengő hangulatról pedig Szily László írt helyszíni riportot.

Az ellenzéki kampányzárás szombat délután, a budapesti Madách téren lesz, természetesen az ottani történésekről is beszámolunk majd.

Székesfehérváron Orbán Viktor amúgy arról beszélt, hogy az ellenzéknek lejt a pálya, és Fidesznek szerinte nehezített pályán kell nyernie. Hogy a miniszterelnök pontosan mire gondolt, az nem igazán derült ki, de mi épp péntek reggel mutattuk be, hogy mennyire nem tisztességes a magyar választási környezet. És nem, nem az ellenzék felé lejt a pálya. Cikkünkben összeszedtük, hogy

• aki a rendszer ellen van, annak sok helyen nehezebben érvényesül a szavazata
• állam és párt összefonódva kampányolnak a Fideszért
• az állampolgárokat a saját adójukból fenntartott médiagépezetek tájékoztatják félre.

Az utolsó ponthoz szorosan kapcsolódva, ajánljuk a választás elé Máté Bence és Szentpéteri Áron dokumentumfilmjét, az Öt lecke a valóság felszámolásáról című alkotást, ami múlt vasárnap debütált a 444-en, és amikor legutóbb néztem, 660 ezer megtekintés felett járt.

És még egy audiovizuális tartalom már a hírlevél elején: ha mindössze 60 perced van rá, és a lehető legjobban szeretnél képbe kerülni a kampány eddigi fontosabb történéseivel, a kilátásokkal, a különböző pártok helyzetével, akkor Magyari Péterrel készült beszélgetésünket ajánljuk, ami Youtube-on és az összes ismert podcast-oldalon is hallgatható.

A héten az egyik legnagyobb felháborodást kiváltó hír az volt, hogy az ellenzéket támogató, kitöltött szavazólapokat égettek Erdélyben, de más országokban sem ment fennakadások nélkül a levélszavazás: cikkünkben bemutattuk olyan külföldön élő magyarok történetét, akik különféle adminisztratív-bürokratikus akadályok miatt nem tudnak végül szavazni.

A kampányhajrára ráfordulva megnéztük, hogy merre kampányolt az utóbbi hetekben Márki-Zay Péter, majd megírtuk azt is, amikor Hadházy Ákos társaságában Hatvanpusztára utaztak, hogy elmondják, miért indul a választáson az ellenzék, miközben nem tartják demokráciának Magyarországot. Mivel Orbán Viktor sok éve nem hajlandó/nem mer ellenzéki politikusokkal vitázni, ezért Márki-Zay idén kénytelen volt elképzelni, hogyan nézett volna ki a vita.

Szintén a választások elé időzítve videós interjút készítettünk az ellenzéki miniszterelnök-jelölt feleségével, Márki-Zayné Vincze Felíciával. Természetesen szerettünk volna beszélni Lévai Anikóval is, de a miniszterelnök sajtósa közölte, hogy erre most nincs lehetőség.

A kampány végéhez közeledve írtunk ezen kívül még arról, hogy

• egy vaskos füzet született arról, hogy a Gáspár család hogyan tudná segíteni a Fidesz kampányát, de szerintük nem ők írták
• készítettünk interjút Szél Bernadettel, aki amellett, hogy egyéni képviselőjelölt, közben az ellenzéki összefogás klímapolitikai programjának szerzője is,
• a Városmajor rendezési terve alapján megírtuk, hogy a jelek szerint ahol a Fidesz kénytelen egyeztetni, ott nem épít bazi nagy házakat a parkba,
• a Lakmusz pedig megnézte, hogy mire használták a fideszes politikusok a közösségi oldalakat a kampány hajrájában

A héten Uj Péter általában csak a 444-es támogatói csomagra előfizetőknek járó szerdai/csütörtöki hírlevelének aktuális részét is cikké formáztuk. Az írás elég pontosan adja vissza, hogy hol tart ma Magyarország, ezért nem túl szívderítő szöveg, de a végét érdemes ide is átemelni:

„Az orbánizmus ellenzékének, politikusoknak, pártoknak és polgároknak sem okuk, sem idejük nem lesz keseregni, ha nem úgy alakul a választás, ahogy szeretnék.

Az igazi munka utána kezdődik. Valahogy, valamikor ki kell mászni a gödörből, és újjáépíteni a magyar társadalmat úgy, hogy ne csak az etnopopulista mantrákkal hipnotizált Orbán-hívők érezzék sajátjuknak.”

Diplomáciai ámokfutás

Sok emlékezetes pillanata volt a Szijjártó-féle külügyminisztériumnak az elmúlt években, de az orosz-ukrán háború kezdete óta új szintet sikerült megütniük: a héten már a teljes fideszes propagandagépezet Zelenszkijt támadta, és azzal vádolták az éppen a hazája fennmaradásáért küzdő ukrán elnököt, hogy a magyar ellenzékkel szövetkezik.

Ehhez a kérdéshez alighanem szorosan kapcsolódik, hogy miközben a háború kitörése óta tucatjával buknak le az orosz kémek Európa-szerte, Magyarországon valahogy nem találtak még egyetlenegyet sem. A héten bemutattuk a Korrupciókutató Központ Budapest friss elemzését is, amiből kiderült, hogy a Honvédelmi Minisztérium honlapja a nemzetközi találkozók esetén a NATO nyelvén, ha viszont nincsenek ott külföldiek, akkor sokszor az orosz propaganda nyelvén ír a háborúról.

A magyar kormány Putyin-barát politikája miatt már a régi szövetségeseik is háborognak: a héten elmaradt a V4 védelmi minisztereinek budapesti találkozója, mert a cseh és a lengyel miniszter is lemondta az utat. Fideszes politikusokat kérdeztünk volna erről, illetve a hírről, hogy orosz hackerek egy évtizede szabadon garázdálkodhatnak a külügy informatikai rendszereiben, de sokra nem jutottunk. Publicisztikájában Gazda Albert pedig azt vette végig, hogy hogyan keveredett csapdába Orbán Viktor a harmadikutas politikájával. Arról pedig, hogy miért teszi a háború rendkívülivé a magyar választást, Sik Domonkos szociológus írt hozzánk véleménycikket.

A héten a Lakmusz mutatta be, hogy hiába állít teljesen mást a teljes kormánypárti propagandagépezet, a háború kirobbanása óta alig telt el nap, hogy az ellenzék ne állt volna ki a béke mellett. Persze az ilyesmi nem sokat számít a pártban, aminek vezetője 2008-ban még amellett érvelt, hogy Ukrajnát fel kell venni a NATO-ba, idén meg már azt állítja, hogy Magyarország soha nem vett részt ebben a vitában.

A harci és diplomáciai cselekményeken túl a háború eheti kiemelt témája az volt, hogy akkor elzárja-e Putyin az Európába tartó gázcsapokat, ha a nyugati országok nem hajlandóak rubelben fizetni. Az április elsejei határidő eljött, de sok minden nem derült ki. Cikkünkben megmagyaráztuk, hogy ez annyira nem is meglepő, mert az egész zsarolás egy óriási blöffnek tűnik Putyin részéről.

Ezen kívül írtunk arról, hogy hogyan is lett a szankcionált oligarcha, Roman Abramovics a béketárgyalások valószerűtlen fontos alakja, jártunk a Fővárosi Önkormányzat zugligeti idősotthonában, ahol Kárpátaljáról érkezett menekülteket szállásoltak el.

A végére pedig egy irodalmi ajánló, ami gyakorlatilag az összes fenti témához kapcsolódik: Uj Péter írt lelkesen és hosszan Ziemowit Szczerek lengyel újságíró Via Carpatia című könyvéről, ami több évnyi magyarországi utazás született, és kiderül, hogy jobban megértette az ország és a NER működését, mint sokan, akik itt élve igyekeznek írni róla.