Afrikában is milliók érezhetik meg Putyin háborújának pusztítását

Pénteken Németország vezetésével virtuális csúcstalálkozót tartanak a G7 országok mezőgazdasági miniszterei, hogy megbeszéljék, milyen hatása lehet az Ukrajna elleni orosz inváziónak a globális élelmiszerbiztonságra, és hogy mit lehet tenni a következmények enyhítéséért.

A német mezőgazdasági miniszter, Cem Oezdemir szerint az élelmiszer-ellátás az Európai Unió országaiban nincs veszélyben, de jelentős hiány alakulhat ki EU-n kívüli országokban, főleg ahol az aszályok miatt már most is ellátási gondok vannak. Ezzel együtt a háború miatt érdemes arra számítani, hogy egyes mezőgazdasági termények az EU-n belül is drágábbá válhatnak a háború miatt, tette hozzá.

Oezdemir nem említette ugyan külön az afrikai országokat, de mégis világos, hogy mire gondolt: a háború kitörése óta számos elemzés egybehangzó állítása, hogy az oroszok által indított háború több afrikai országban is súlyos humanitárius válságot okozhat.

A héten már megjelentek az első helyszíni beszámolók arról, hogy az orosz támadás következtében sok helyen leállt a mezőgazdasági munka Ukrajnában. Az ország keleti felében nyilván a harcok lehetetlenítették el a tavaszi tennivalók elvégzését, de az ország többi részében is gondot okoz, hogy a mezőgazdasági munkások közül sokan katonának álltak. Emellett megakadtak az ellátási láncok, nehéz vagy lehetetlen műtrágyához jutni, és probléma az is, hogy a már korábban betakarított terményeket sem könnyű most kivinni az országból, a fontos kereskedelmi szerepet betöltő Fekete-tengeri kikötőkben például mindenhol leállt a forgalom.

A Financial Timesnak nyilatkozott egy holland földtulajdonos, aki évtizedek óta vezet egy nagyobb gazdaságot Kijevtől 200 kilométerre. Úgy látja, hogyha az ukrán gazdálkodók nem kezdenek el heteken belül vetni, az rendkívül súlyos globális élelmiszerbiztonsági válsághoz vezethet, és a gabona világpiaci ára kétszeresére-háromszorosára nőhet. Mindez ráadásul egy olyan pillanatban történik, amikor az élelmiszerárak rég nem látott szinteken vannak, és világszerte komoly inflációs nyomás nehezedik a gazdaságokra.

Az ukrán mezőgazdaság leállása több országot is nagyon súlyosan érinthet: Libanon gabonaimportjának például a 90 százaléka jön Ukrajnából, de az ország jelentős mennyiségben szállít gabonát és egyéb terményeket Szomáliába, Szíriába és Líbiába is.

Ráadásul nemcsak az ukrán, de az orosz export is megakadhat a háború, illetve a szankciók következtében, és ez a két ország a világ gabonaexportjának közel a harmadáért felel. Ha Oroszország felől kevesebb termény érkezhet, azt biztosan meg fogják érezni például Törökországban, ahol Erdogan unortodox, radikális monetáris politikája miatt eleve egekben van az infláció, és a gabonaimport 70 százaléka az oroszoktól érkezik.

De például a legszegényebb, éhínséggel küzdő országok megsegítésén dolgozó, az ENSZ alatt futó Világélelmezési Program (WFP) is a tavaly vásárolt, majd szétosztott gabona 70 százalékát ettől a két országtól szerezte be. A WFP vezető közgazdásza, Arif Husain szerint a háború egy szükségtelen, gigantikus sokkot jelent a segélyszervezetük munkája számára.

A háború súlyos problémákat jelenthet Egyiptomban is: a Közel-Kelet Intézet elemzése szerint a háborúval az eleve élelmiszerválsággal küzdő egyiptomi gazdaság egész léte került veszélybe: az egyiptomi mezőgazdaság maximum a fogyasztási szükségletek felét tudja belföldről biztosítani, ezért Kairó rettentően rászorult a kedvezményes importgabonára. Emiatt Egyiptom a világ legnagyobb gabonaimportőre, és a beérkező gabona 85 százaléka Oroszországból, illetve Ukrajnából érkezik.

A 2021-es infláció már eleve nehéz helyzetbe hozta a kairói kormányt, az idén kitört háború pedig fenntarthatatlan helyzetet hozhat magával: mivel az ukrajnai kikötők már leálltak, az országnak új források után kell néznie, aminek nagyon jelentős extraköltségei lehetnek, ha pedig a háború eszkalálódása miatt az orosz kikötők is leállnának, annak katasztrofális következményei lehetnek az elemzés szerint, a kenyérvásárlásra biztosított állami források ugyanis már jelenleg az ország költségvetésének két százalékát teszik ki.

A Financial Times emlékeztet rá, hogy amikor legutóbb, 2007-ben és 2008-ban ekkorát ugrottak az élelmiszerárak, a világon közel 40 országban törtek ki tüntetések, míg a gabonaárak 2009/10-es emelkedése sokak szerint az egyik kirobbantója volt az Arab Tavasznak. Épp ezért elemzők most is arra figyelmeztetnek, hogyha tényleg az előrejelzések szerint nőnek tovább az alapvető élelmiszerek árai, az sok országban tüntetésekhez és felkelésekhez vezethet.

Hétfőn megjelent véleménycikkében Zelenszkij gazdasági tanácsadója, Oleg Uscsenko is arra figyelmeztetett, hogy az ukrán mezőgazdaság leállását a világon sok helyen érezni fogják. Szerinte ha nem állítják le azonnal a háborút, akkor a legfontosabb mezőgazdasági terményekből (búza, árpa, kukorica, repce, napraforgóolaj) 10 és 50 százalékkal csökkenthet a globális kínálat.

Jelentős és hosszan tartó hatása lesz Afrikára az orosz támadásnak, véli David McNair, a globális szegénység ellen küzdő ONE igazgatója is, aki a napokban részletesen összeszedte, milyen következményekkel számol. A már említett élelmiszerbiztonsági szempontok mellett számos országban (például Nigériában, Ghánában, Kenyában vagy Egyiptomban) nőhetnek jelentősen a fogyasztói árak, miközben arra lehet számítani, hogy csökkenni fog az Afrika felé irányuló nemzetközi támogatások mértéke.

Az EU például a legutóbbi, 2015-ös menekültválság idején is részben a globális segélyekre szánt kiadásokból fedezte a menekültek ellátásának költségét, és idén is arra lehet számítani, hogy az Afrikának szánt támogatások egy része odalehet az Ukrajnából elmenekülő tömegek miatt. De általában is, ahogy a szankciók éreztetik majd hatásaikat akár a nyugati országokban is, úgy lehet arra számítani, hogy mérséklődhetnek a globális kiadások, illetve hogy az afrikai országok egyre kevésbé tudnak majd kedvezményes hitelekhez jutni a nemzetközi piacokon.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy akadhat pár afrikai ország, amelynek gazdasága jól járhat a kialakult válsággal, az olajárak meredek emelkedése ugyanis jelentős pluszbevételt jelenthet néhány olajtermelő államnak. De ezzel együtt is, az előrejelzések szerint még az olyan kőolajban gazdag országokban, mint Nigéria, is súlyos gondokat okozhat az élelmiszerárak emelkedése.