Súlyosbodó harcok Ukrajnában, és a rengeteg orosz páncélos, amik Kijev felé tarthatnak

Jó reggelt, itt a napindító hírlevelünk, ami időközben sajnos háborús hírlevéllé változott, benne az elmúlt 24 óra legfontosabb történéseinek összefoglalásával. Az Ukrajna ellen indított orosz háború eseményeit folyamatosan közvetítjük ma is, hírleveleinkre pedig itt lehet feliratkozni.

Az eddigi legvéresebb nap

Hétfőn miközben a világ abban bízott, hogy kisülhet valami az orosz-ukrán tárgyalásokból, megtörtént a háború eddigi legsúlyosabb támadása: az oroszok brutális rakétatámadást hajtottak végre Harkov városa ellen, az ukrán belügy szerint a merényletnek több tucat civil halottja és több száz sérültje lehet. Az áldozatok között voltak, akik vízért jöttek ki az óvóhelyről, amikor a rakéták becsapódtak. A második legnagyobb ukrán városban napok óta zajlanak heves összecsapások, de ez a támadás ezekhez képest is új szintet jelentett. Andrew Roth, a Guardian moszkvai tudósítója szerint ezek a bombázások már arra emlékeztetnek, amilyen módszereket Csecsenföldön, vagy Szíriában alkalmaztak az orosz csapatok az elmúlt évtizedekben.

Délelőtt az oroszok megüzenték a teljesen körülvett Kijev lakosságának, hogy szabadon elmehetnek a városból, ami miatt sokan gondoltak arra, hogy az eddigieknél is hevesebben tervezik lőni a fővárost. Készítettünk hétfőn egy térképes összeállítást is, melyen a háború első öt napjának történéseit lehet nyomon követni.

Délután aláírta Volodimir Zelenszkij a hivatalos tagsági kérelmet az Európai Unióhoz. Bár az ukrán elnök nagyon gyors folyamatokban bízik, ennél azért jó eséllyel lassabban fognak történni a dolgok. Mindenesetre kedden összeül a kérdés miatt az Európai Parlament. Nagy kérdés az is, hogy Fehéroroszország végül milyen mértékben száll be a háborúba. A diktatúrában közben vasárnap lezajlott a „népszavazás”, ami jó eséllyel nagyobb figyelmet kapott volna a világsajtóban, ha nincs épp a háború. Mindenesetre nem meglepő módon Alekszandr Lukasenko akarata érvényesült, ráadásul a jövőben akár atomfegyverek is lehetnek a bábállam területén.

Éjszaka is folytatódtak a harcok, bár a nappalihoz képest kisebb intenzitással. A világsajtó figyelmét leginkább a 64 kilométer hosszú katonai konvojról készített műholdképek kötötték le. A rengeteg orosz katonai járművet Kijevtől nem messze észlelték.

Közben hatni kezdtek a nyugati szankciók (melyekhez már Svájc is csatlakozott): hétfőre hatalmasat zuhant a rubel árfolyama, a moszkvai tőzsde inkább ki sem nyitott, míg a jegybank kénytelen volt közel kétszeresére emelni az alapkamatot. Miközben mi összefoglaltuk, hogy melyek a legjelentősebb szankciók, és hogy vajon mit tud velük kezdeni Oroszország, addig Putyin egy hosszú asztal mellé össze is hívta a gazdasági vezetőket. Nagy kérdés, hogy az orosz vezetés mennyire tud úrrá lenni a rendkívül súlyosnak tűnő gazdasági mélyrepülésen. Ha a szankciók hatása begyűrűzik az orosz emberek életébe, akkor még tovább erősödhetnek a háborúellenes hangok. Négy nap alatt amúgy több mint 5000 háborúellenes tüntetőt vettek őrizetbe az orosz rendőrök. Az ukrán ENSZ-nagykövet, Szerhij Kiszljica is próbált hatni a háborúellenes érzelmekre, amikor a közgyűlésen oroszul olvasta fel egy orosz katona állítólagos SMS-váltását az édesanyjával.

Az orosz viszonyokra jellemző, hogy vasárnap este a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség véletlenül közzétett egy publicisztikát, aminek a tervek szerint Ukrajna sikeres lerohanása után kellett volna megjelennie.

Hétfőn írtunk hosszabban arról a kérdésről, ami világszerte sokakat foglalkoztat: hogy Kína vajon meddig fog kitartani Moszkva mellett, és bemutattuk az első orosz oligarchákat is, akik elkezdtek morogni a háború (illetve nyilván a szankciók) miatt. A Lakmusz pedig annak nézett utána, hogy mit lehet tudni Putyin állításáról, mely szerint a nyugatiak garantálták korábban, hogy sosem fog keletre terjeszkedni a NATO.

A háború itthon

Kedd este ismét tüntet majd az ellenzék, ezúttal az orosz Nemzetközi Beruházási Bank budapesti székhelye előtt, a Lánchídnál. Ez az a bank, melyből az elmúlt napokban Románia és Csehország is kilépett, de természetesen a magyar kilépés a kormány részéről fel sem merült. És mint megírtuk, a bank gyakorlatilag a magyar törvényeken felül áll, hála a fideszes jogalkotásnak.

Szintén a magyar kormány különutas politikáját jelzi a régiós országokéhoz képest, hogy Szijjártó Péter közölte: a magyar kormány nem engedi át az országon az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányokat. Érdekes véletlen, de 2019-ben persze semmiféle kifogása nem volt a magyar kormánynak, amikor az oroszok akartak fegyvert szállítani rajtunk keresztül. Szijjártónak amúgy állítólag még nem volt ideje arra, hogy végiggondolja: visszaadja-e a Lavrovtól nemrég kapott Barátságért kitüntetést.

A hétfői fejleményeket látva Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke már arról írt, hogy szerinte Orbánnak és Szijjártónak a Gazprom igazgatótanácsában lenne a helye.

Közben az MTVA ismert arcai képtelenek leállni azzal, hogy a putyinista narratívát közöljék a világgal: legutóbb Németh Balázs, a magyar közmédia vezető arca sorolta fel pont ugyanazokat az érveket, mint amit egy oroszpárti trolloldaltól várna az ember. Öt nap kellett az MTI-nek is arra, hogy címben is elkezdjék háborúnak nevezni a szomszéd országban zajló háborút. Az MTVA-s propagandisták ukránellenes ámokfutása miatt az ellenzéki pártok hétfőn az EBESZ-hez fordultak, míg az MTVA vezetői a Nemzeti Választási Bizottsághoz és az NMHH-hoz fordultak panaszkodni.

A Fideszben is akadnak még, akik szembe mennek a szinte teljes európai politikai közhangulattal: ezúttal Kocsis Máté sietett leszögezni, hogy „nincs ember, aki egyetértene azzal, ami Ukrajnában történik, de Oroszországgal szemben ilyenkor nem a fenyegetőzés a jó taktika”. Az ellenzéki pártok amúgy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezik a háború miatt, amin az orosz agressziót elítélő határozatot is elfogadnának.

Továbbra is érkeznek a menekültek Magyarországra, helyszíni riportunkban pedig arról írtunk, hogy a beregsurányi határon külön kezelik a harmadik országból érkezett, Ukrajnában rekedt embereket, és megmutattuk azt is, hogy mivel az elmúlt napokban elterjedt, hogy Lengyelország visszafordítja a feketéket a határról, ezért sokan közülük Magyarországot választják.

„Bármit is tudsz a magyar csapatokról, ne beszélj!” - kérte vasárnap a Magyar Honvédség, majd jött másnap Lázár János, aki élőben közvetítette a Facebook-oldalán, ahogy a hódmezővásárhelyi laktanyából páncélosok indulnak a keleti határszakaszra.

Hararit idézve írt a kialakult nemzetközi helyzetről Ungváry Krisztián történész is. Véleményét talán ez a kiragadott mondat fogja össze a leginkább: „Uram Isten irgalmazzon nekünk!”

Választás a háború árnyékában

Az orosz agresszió alaposan felülírta a magyar választási kampányt is: a szavazásig már alig több mint egy hónap van csak hátra, de érthető okokból most minden újság és a legtöbb politikus is a háborúval foglalkozik. Mi még az orosz invázió előtt kezdtük el készíteni azt az anyagot, ami a hódmezővásárhelyi választási körzetetet, illetve Márki-Zay Péter és Lázár János csatáját mutatja be.

Lelkiismeret és hangulatkeltés

Kedd délelőtt közösen vesznek részt polgári engedetlenségben az egyházi fenntartású iskolák pedagógusai, amire a katolikus egyház vezetése sietett közölni, hogy ez bizony hangulatkeltés kampány idején. A fenti képen amúgy Aradszki András, Fidesz-KDNP-s országgyûlési képviselő látható, aki beszédet mondott a sóskúti Plébániatemplomban a helyi és a tárnoki katolikus templomok megújulásával kapcsolatos sajtótájékoztatón 2022. február 28-án.

További hírek itthonról

• A koronavírus fokozatos visszaszorulását mutatja, hogy az elmúlt héten a tesztek 23 százaléka volt pozitív, ami magas, de sokkal jobban hangzik a január végi 40 százaléknál. A regisztrált esetszámok is egyre alacsonyabbak.
• Vádat emelt az ügyészség Novák Előd ellen, aki 2020 augusztusában leszedett egy szivárványos zászlót
• A végrehajtói kar cége sem árulja el, mennyiért adták el az irodaházukat Rogán kabinetfőnökének
• Varga Judit férje távozik a Diákhitel Központ éléről, saját kérésére
• A kormány nagykereskedelmi szinten is benzinár-stopot vezet be

A háborútól függetlenül sem jók a kilátások

Visszafordíthatlan folyamatokra figyelmeztet az IPCC legfrissebb klímajelentése: ha a globális átlaghőmérséklet 1,7 és 1,8 Celsius-fokkal az 1850-es szint fölé emelkedik, a Föld lakosságának felét fenyegetik az emberi életet közvetlenül veszélyeztető tartósabb időszakok – áll az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legfrissebb, hétfőn publikált jelentésében. Erre mondta azt az ENSZ főtitkára, António Guterres, hogy „sok tudományos jelentést láttam az életemben, de ilyet még nem”.