A GDP és a gazdaság remek, csak közben meghalt 30 ezer ember

Szombati évértékelőjében már beharangozta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a magyar gazdaság növekedésére 2021-ben igazán nem lehetett panasz. „Ahogy 2010 óta mindig, a válság alatt is a saját utunkat jártuk, a gazdaság újra indításához nem a brüsszeli recepteket, hanem a Matolcsy–Varga-féle gyógymódot alkalmaztuk, nem a fékre léptünk, nem húzódtunk fedezékbe, hanem kanyarban is bátran előztünk. 2021-ben már 7 százalékkal növekedtünk, és bőven ledolgoztuk a járvány miatti visszaesést” - fogalmazott a kormányfő.

Ilyen előzmények után nem is annyira meglepő a KSH által kedden publikált 2021-es GDP-adat: Magyarország bruttó hazai terméke tavaly 7,1 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva. Az utolsó negyedévben pedig 7,2 százalékkal bővült. A növekedéshez pedig leginkább a piaci szolgáltatások járultak hozzá. A piaci szolgáltatások egy elég tág fogalom: a fodrásztól a szállodáig minden beletartozik.

Érdemes még felidézni, hogy mit mondott Orbán Viktor a novemberi Fidesz-kongresszuson a gazdaságról. „Az elmúlt hónapokban is addig fúrtunk-faragtunk, húztuk-vontuk, osztottunk-szoroztunk, hogy végül pandémia ide, járvány oda, mégiscsak újra begyújtottuk a motorokat, és zakatol a gazdaság” - büszkélkedett a Fidesz elnöke.

Tehát már 2021 novemberében elégedetten beszélt arról Orbán Viktor, hogy a járvány ellenére milyen remekül működik a gazdaság. Emlékezetes, hogy a koronavírus-járvány első hullámában kimondottan az emberi élet megmentése volt a legfontosabb kormányzati cél, de utána, amint 2021-ben elkezdődtek az oltások, sokkal inkább a gazdasági szempontok lettek fontosak.

A megkérdezett makrogazdasági elemző szerint a 7,1 százalékos gazdasági növekedés alapvetően fogyasztás-alapú volt, hiszen a növekedést leginkább a piaci szolgáltatások bővülése eredményezte. Volt miből fogyasztani: a nyugdíjprémiumot már novemberben kifizették, a lakosság is kedvező hiteleket tudott felvenni. A gazdaság pedig az első hullámhoz képest sokkal jobban és rugalmasabban alkalmazkodott a járványhoz.

Ez annak az eufemisztikus leírása, hogy Nyugat-Európához képest Magyarországon sokkal lazábbak voltak a lezárások és szigorítások. Oltott és oltatlan is hozzáfért gyakorlatilag minden szolgáltatáshoz, a novemberi-decemberi negyedik hullámban is például nyugodtan együtt pihenhetett a szállodákban oltott és oltatlan. Az elemző szerint ez a lazább szabályozás egyértelműen hozzájárult a 2021-es remek GDP-adathoz. Gyakorlatilag úgy működött az ország gazdasága, mintha nem lett volna világjárvány. A 2019-es szintet is meghaladta a GDP, a 2020-as visszaesést pedig egyértelműen ledolgozta.

Így nem véletlenek a kormányzati sikerjelentések. „Tavaly a magyar gazdaság 7,1 százalékkal nőtt, ezzel a magyar gazdaságtörténet legnagyobb éves növekedése lett a 2021-es” - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter. Minden ágazat jól teljesített, egyedül a mezőgazdaság nem, a kedvezőtlen időjárás miatt. Szerinte azzal, hogy a kormány nem a megszorítások politikáját választotta, elkerülte a visszaesést.

Mindez valóban szép és jó, csak az éremnek van egy másik oldala is, amiről a kormány mostanában kevesebbet beszél. Elég ránézni a keddi Covid-statisztikákra: elhunyt 123 beteg, összesen pedig már 42 754 főnél tart az áldozatok száma. További 5291 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük pedig 211-en vannak lélegeztetőgépen. Összesen pedig 6,3 millió embert sikerült beoltani. 2020 márciusának közepe és 2021 szeptemberének közepe között, vagyis a járvány első három hullámában Magyarországon 28 247 fős volt a többlethalandóság. Még 2021 elején 9800 áldozata volt a koronavírusnak, az év végén már meghaladta a 39 ezret.