2022 telén Vlagyimir Putyin orosz elnök már legalább harmincadszor indíthat totális háborút Ukrajna ellen

Az áprilisi feszültségek lanyhultával néhány hónapnyi szünet következett, ám három héttel ezelőtt ismét azzal állt elő a nyugati sajtó egy része – elsőként a Washington Post és a Politico –, hogy Oroszország a szeptember 10–16-ai Zapad 2021 hadgyakorlat lezárása után jelentős csapatösszevonásokat rendelt el az ukrán határ közelében, növelve a délkeleti szomszédjára gyakorolt politikai és katonai nyomást. Az orosz védelmi minisztérium és Dmitrij Peszkov, az elnök szóvivője azonnal cáfolta az állításokat, ebben nincs semmi meglepő, ám abban már van, hogy kezdetben így tett Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára is, aki az Ukrajinszka Pravda híre szerint azt mondta, a határ közelében tartózkodó orosz csapatok számában az elmúlt hetekben nem állt be semmilyen változás: „Nem tudjuk, hogy holnap mi lesz, de olyan csapatösszevonás, amiről írnak, nincs” – fogalmazott.

Aztán azonban telt-múlt az idő, és Danyilov állításaival ellentében az ukránok is mind nagyobb fenyegetést véltek észlelni – áprilishoz hasonlóan –, mígnem néhány nappal ezelőtt a Military Times című lapnak igen erős tartalmú nyilatkozatot tett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetése. Szerinte Oroszország jelenleg is folyó pszichológiai háborúval készíti elő a támadást Ukrajna ellen, és miként a Portfolio.hu is összefoglalta, Oroszország szervezte az Ukrajnában több helyen is zajló koronavírus-oltatás elleni demonstrációkat, melyek célja kifejezetten zavargások szítása és az ország destabilizációja, mi több, oroszok által szervezett demonstrációkra kell számítani a gazdaság állapota és az energiaellátás miatt is, arról nem is beszélve, hogy a lengyel–fehérorosz migrációs krízis is része a tervnek.

Ennél is izgalmasabb, hogy Budanov szerint Oroszországnak elkészült a terve a totális háborúra Ukrajna ellen. E szerint a keleti határról tüzérséggel és légitámadásokkal megtámogatott páncélosinváziót terveznek, amelyben részt vennének ejtőernyősök és különleges alakulatok is, Odesszát és Mariupolt a Krím felől érné támadás a tengeren keresztül, emellett északról, Fehéroroszország felől is indulna egy szárazföldi behatolás. Az ukránoknak térképük is van a 2020 januárjában vagy februárjában meginduló általános invázióról, íme:

E végletesen veszélyes fejleménynek természetesen Ukrajnán belül van a legnagyobb visszhangja, ez nem különös egy olyan helyzetben, amikor a gazdaság állapota és az energiaellátás miatt valóban lehet számítani demonstrációkra – több mint jellemző: a napokban újraindult az elektromos energia importja az ellenséges Fehéroroszországból –, amikor Ukrajna török Bayraktarokkal és amerikai Javelinekkel kísérletezik a szakadárokkal vívott harcai során, és amikor őrnaszádokat kap éppen az Egyesült Államoktól. Miként arról az Ukrajinszka Pravda beszámolt: közeledik Ukrajna partjaihoz az a két Island osztályú járőrhajó, amelyeket Washington adott Kijevnek a katonai segítségnyújtás részeként, szombaton pedig Franciaországtól kapott az ország újabb H-125-ös helikoptereket.

Olekszij Reznyikov, az új ukrán védelmi miniszter – aki korábban az ukrajnai orosz lakosság deportálása kapcsán tett kijelentéséről lett híres – egyébként hét végi washingtoni látogatásakoradott interjújában kijelentette: Kijev az Egyesült Államok támogatását várja az orosz agresszióval szemben.

Anatolij Sarij, a radikálisan ellenzéki blogger-politikus – aki emigrációban élve ráncigálja videóival a nacionalista ukrán hatalom képzeletbeli bajszát – mindeközben a friss hírek hatására összeszedte 15 percben, hogy a 2014-es fordulat óta hányszor volt szó arról, hogy Vlagyimir Putyin pillanatokon, de legalábbis napokon belül lerohanja Ukrajnát. A mostaniakkal együtt több mint harminc ilyen esetet talált. Oroszul tudó olvasóink ide kattintva megnézhetik a videót, amelynek tartalmát más nyelveket beszélő híveink számára az alábbiakban összefoglalom.

2014. március 27-én a CNN adta hírül, hogy az orosz hadsereg rövidesen hadműveleteket kezdeményez Harkov, Luganszk és Donyeck elfoglalása érdekében. Ez elmaradt, igaz, a Krím elcsatolása tartósnak bizonyult, miként a luganszki és donyecki területek destabilizálásában is jelentős szerepet játszott Oroszország. A konfliktus, mint köztudomású, ma is élő.

2014. augusztus 26-án Radio Szvoboda számolt be róla, hogy Vlagyimir Putyin nyílt háborúra készül – ezt akkor még cáfolta az RNBO.

2014. június 27-én megszólalt Olekszandr Turcsinov akkori ideiglenes államfő, és az lb.ua-nak elmondta: tudomása van róla, hogy az oroszok Csernyihiv felől támadnának. Ha ez bekövetkezne, néhány óra alatt Kijevben lennének.

2014. december 21-én Petro Porosenko, a fordulat utáni első ukrán államfő jelentette ki: nem zárható ki, hogy hamarosan átfogó orosz invázió indul.

2015. június 30-án Porosenko azt állította, az orosz csapatok 200 ezer fővel vannak jelen Ukrajnában.

2015. június 11-én Olekszandr Turcsinov fenyegető orosz invázióról beszélt az 5. csatorna tévécsatornának – immár az RNBO képviseletében –, amely napokon belül bekövetkezhet.

2015. július 10-én Pavel Fengelgauer orosz ellenzéki katonai szakértő – akit közel három évtizeddel korábban Borisz Jelcin akkori elnök kitüntetett az 1991. augusztusi kommunista puccs leverésében vállalt szerepéért – beszélt arról az Ukrajinszka Pravdának, hogy Oroszország felkészült az Ukrajna elleni totális támadásra, amelyre rövidesen sor kerül.

2015. július 16-án Petro Porosenko a felderítésről származó információkra hivatkozva közölte: küszöbön áll az invázió.

2016. augusztus 8-án Ihor Romanenko tábornok vizionált átfogó orosz támadást minden irányból, ezt Porosenko is megerősítette, hozzátéve, Ukrajna felkészült, hogy megfelelő válaszcsapásokkal reagáljon.

2016. szeptember 6-án Sztepan Poltorak ukrán honvédelmi miniszter az amerikai nagykövettel lebonyolított konzultáció után mondta el, hogy máris indul az invázió.

2017. január 27-én Pavlo Klimkin külügyminiszter jelentette be, hogy az orosz csapatok ott állnak az ukrán határon, mindjárt mindennek vége.

2017. április 20-án Olekszandr Turcsinov ismét sebességi rekordokra számított, azt mondta, Oroszország 2-3 óra alatt lerohanhatja Ukrajnát, lévén, hogy 50 ezer katonája várakozik a határon.

2017. augusztus 8-án a Washington Post írta, hogy Vlagyimir Putyin nem hajlandó lemondani a nyílt háborúról.

2018. november 19-án az ezekben a hetekben is geopolitikai szakértőként jeleskedő lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki állította a DW-nek, hogy Oroszország azonnal megtámadja Kijevet, amint befejezi az Északi Áramlat 2 építését.

2018. november 27-én a krími tatárság prominens képviselője, Ajder Muzsdabajev figyelmeztette Ukrajnát, hogy Putyin hamarosan támadni fog.

2018. december 6-án William Taylor, az Egyesült Államok volt kijevi nagykövete aggódott a küszöbön álló katasztrófa miatt, amit Olekszandr Turcsinov azzal egészített ki, hogy az oroszok készek bevetni nemcsak a légi, hanem az űrhaderejüket is.

2018. december 15-én ismét felbukkant Romanenko tábornok, mondván, Putyin készülődik, ehhez kész 240 ezer katonát összegyűjteni a határon. Az igazi cél a harmadik világháború, ennek lesz a főpróbája Ukrajna lerohanása.

2018. december 28-án francia katonai szakértőket idézett az ukrán sajtó, akik szerint a nyílt háború 2019-ben garantáltan bekövetkezik.

2019. március 6-án Viktor Muzsenko tábornok, az ukrán hadsereg vezérkari főnöke úgy tudta, három irányból indul meg a támadás pillanatokon belül.

2019. szeptember 6-án az ukrán felderítésnek megbízható értesülései voltak arról, hogy Moszkva haladéktalanul támadni fog, ezt az információt orosz Gazeta.ru is idézte.

2019. április 11-én régi ismerősünk, Olekszandr Turcsinov bejelentette: Oroszország európai léptékű háborúra készül, ennek érdekében 80 ezer katonát csoportosított át.

2019. december 12-én az Obozrevatyel című lapban jelentette be Borisz Babin, az elnök volt krími megbízottja, hogy Oroszország hamarosan elfoglalja Dél-Ukrajnát. Ez már Volodimir Zelenszkij, az új ukrán államfő regnálása alatt történt.

2020. február 26-án az ukrán lapokban megjelent: Kijev készül az orosz támadásra

2020. június 7-án amerikai elemzők hívták fel a figyelmet arra a Holosz Amerikin, hogy bármikor bekövetkezhet a támadás.

2020. július 14-én a Radio Szvoboda tette fel a kérdést: mikor következhet be az invázió? Bármikor, adta meg a választ azonnal.

2021. március 25-én Leonyid Kravcsuk egykori államfő, a korábbi minszki tárgyalások ukrán főszereplője indította el a tavaszi kampányt, mondván, nem állítható, hogy nem következik be átfogó orosz támadás Ukrajna ellen.

2021. április 1-jén az ukrán felderítés közzétette: provokációra készülnek az oroszok, hogy legyen indokuk az átfogó támadásra.

2021. áprilisában hírek tömkelege szólt minden szóba jöhető ország minden szóba jöhető lapjában arról, hogy az orosz csapatösszevonások nyílt háborúval fenyegetnek.

2021. április 22-én Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Krím-félszigeten bejelentette: az ukrán határ közelében összevont egységek visszatérnek a bázisukra. Szerinte ellenőrzést tartottak, amely elérte a célját, a csapatok demonstrálták, hogy képesek megvédeni az országot. Ezért az 58. és a 41. hadsereget, valamint több légi egységet is arra utasított, hogy pénteken vonuljanak vissza az állandó bázisukra.

Hogy ezúttal mi lesz a történet vége, azt még nem tudhatjuk. 2022 januárja messze van. Addig annyi biztos, hogy a nemzetközi helyzet egyre fokozódik! A legfrissebb fejleményeket kommentálva megszólalt egyébként Olekszandr Turcsinov is – aki két éve nem az RNBO titkára már –, és azt mondta: most kell igazán résen lenni. Hiszen attól, hogy valami eddig még nem következett be, miért ne következhetne be ezután?