Egy új kormányrendelet miatt az MNB-székház átépítésére nem vonatkoznak a településrendezési tervek és a örökségvédelmi törvény

Egy, a péntek esti Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának átépítését - írja a HVG. Ezért a kerületi hatályos településrendezési tervet és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályt nem kell rá alkalmazni, és a műemlékvédelmi törvény sem. Az 54 milliárd forintos beruházás kivitelezője a Raw Development Kft., amely már eddig is több megbízást kapott az MNB-től, tulajdonosa Somlai Bálint, aki a jegybankelnök, Matolcsy György fiának barátja.

A kormány meghatározza például, hogy az udvar lefedhető és a belső udvar új épületrésszel kiegészíthető, az épület pedig a tetőszinten bővíthető. A rendelet szerint „a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 0%”, de szabályzatokban előírt számú parkoló- és kerékpártároló helyet sem kell biztosítani.

Az MNB székháza Alpár Ignác tervei alapján épült 1902-1905 között. A rendelet megengedi azonban, hogy az átépítéskor eltérjenek az örökségvédelmi törvénytől is:„a műemlék részlegesen lebontható akkor is, ha az ingatlan közcélú rendeltetéséhez, az ingatlan méltó és fenntartható használatához, valamint hasznosításához szükséges átalakítások érdekében szükséges, és ezek az átalakítások a műemléki értékek aránytalan sérelme nélkül, a műemléki jelleg megtartása és a védelmet megalapozó általános műemléki érték érvényesülése mellett elvégezhetőek”.

Az örökségvédelmi törvény ilyen bontást normális esetben csak egyes részek megmentése vagy utólag épített, stílusidegen elemek eltávolítása érdekében engedélyez.