A KSH mérése szerint megtorpant az oltási kedv növekedése

A Központi Statisztikai Hivatal tavaly november vége óta méri a magyar társadalom oltási hajlandóságát, oldalukon végig lehet követni, hogy az elmúlt hónapokban hogyan nőtt meredeken az oltást tervező emberek aránya: míg a felmérés első hetében a válaszadók kevesebb mint 15 százaléka volt benne biztos, hogy beoltatná az oltást, április végére ez már 64,8 százalék volt (az is beleszámít, aki már megkapta közben az oltását). 

A legfrissebb adatokból azt látni, hogy ez a növekedési lendület most megtört: a legutóbbi mérés szerint 64,2 százalékon volt a biztosan oltakozó (vagy már oltottak aránya), ami hibahatáron belül van az egy heti eredményhez képest, és leginkább stagnálásról lehet beszélni. 

Csökkent ugyanakkor az oltást egyértelműen elutasítók aránya is: az egy héttel korábbi 18 százalékról 16,6 százalékra. A "talán" választ adók aránya szinte ugyanaz maradt (14,7-14,6 százalék), míg erre a hétre azok aránya nőtt, akik nem tudják vagy nem kívántak válaszolni, 2,5-ről 4,7 százalékra. 

Azt pontosan lehetett tudni, hogy az oltást tervezők számának van egy természetes plafonja, nemcsak Magyarországon, de minden országban kihívást jelent az államnak, hogy hogyan törjék ezt át, hiszen a nyájimmunitás eléréséhez magasabb arányokra lehet szükség.